KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Ismeri a szandi-mandit?

Czirják Pál

Magyar, 1969. Rendezte: Gyarmathy Lívia. Szereplők: Soós Edit, Schütz Ila, Kállai Ferenc, Kiss Manyi, Sztankay István. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 78 perc.

A magyar film hatvanas évekbeli megújulásában Jancsó Miklós és Kovács András mellett jelentõs szerepet játszottak az évtizedben pályára lépõ fiatalok. És alighogy debütált Gaál István, Szabó István, Rózsa János, Kardos Ferenc, mögöttük máris az alkotók következõ hulláma tûnt fel, köztük filmmûvészetünk néhány meghatározó nõi rendezõjével, Mészáros Mártával, Elek Judittal és Gyarmathy Líviával.

Gyarmathy pályájának nyitódarabja, az Ismeri a szandi-mandit? mindenekelõtt finom humorával tûnik ki, amely a csehszlovák újhullám hangvételét idézõ szatírává teszi a filmet. A történetben egy modern vegyiüzem mindennapjait ismerhetjük meg a nyári gyakorlatra ideérkezõ diáklány szemével. Parodisztikus, helyenként groteszkbe hajlóan tragikomikus epizódok során keresztül tárul fel egy mintatelep korántsem mintaszerû mûködése. A fõmérnök gondolatai az üzem ügyei helyett leginkább csak a hajómodellezés körül forognak; a férfiak naphosszat a nõi zuhanyzónál kukkolnak; talán a portásnõ az egyetlen, aki igyekszik némi rendet vinni a káoszba – nem sok sikerrel.

Bár a csehszlovák újhullám eredményeit a Szandi-mandi nem tudta maradéktalanul adaptálni, Gyarmathy Lívia és állandó alkotótársa, a film forgatókönyvét jegyzõ Böszörményi Géza azok közé tartoztak, akik korán reagáltak Formanék újszerû dramaturgiai eljárásaira. Ez, vagyis a történetkezelés lendületessége, oldottsága és a színészek játékának elevensége tette a Szandi-mandit páratlanul könnyed debütáló munkává. A Magyar Nemzeti Filmarchívum pedig – filmtörténeti sorozatának korábbi darabjaihoz hasonlóan – ezúttal is filológiai igénnyel jelenteti meg a kiadványt.

Extrák: rövidfilmek (58 másodperc; Kilencedik emelet), beszélgetés az alkotókkal, audiokommentár.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10592