KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Herkules

Tosoki Gyula

Hercules/Le fatiche di Ercole – olasz, 1958. Rendezte: Pietro Francisci. Szereplők: Steve Reeves, Sylva Koscina. Forgalmazó: MultiMix Kft. 105 perc.

 

Az 1950-es évek Olaszországában művész- és közönségfilmezés frontján egyaránt jelentős, sőt világraszóló eredmények születtek: alig halt el a neorealizmus, már formálódóban volt a modern film, a Tevere-parti Hollywoodként emlegetett Cinecittaban pedig a melodrámától a vígjátékig seregnyi műfaj virágzott. A zsánerpadicsom egyik éke a történelmi–mitológiai témájú, és jobb híján peplum névre keresztelt filmféleség volt, amelyhez olyan darabok tartoztak, mint az Odüsszeusz vagy a Herkules-filmek.

Az újfajta – de az olasz filmgyártásban az 1910-es évektől fogva nagy hagyománnyal bíró – peplum prototípusa Pietro Francisci eredetileg Herkules munkái címmel készült filmje. A kiérdemesült Mr. Universe (Steve Reeves) főszereplésével forgott  mozi első blikkre a hasonló hollywoodi csúcsprodukciók slampos változatának tetszik, ám közelebbről megnézve van annyira érdekes, mint azok. A bájos barkácsmegoldások egzotikus jelleget kölcsönöznek neki, a fapados látványvilágot a jól elkormányzott sztori ellensúlyozza. Francisci dicséretére legyen mondva, hogy nem kívánja olyan súlyú tanulságokkal megterhelni a mesét, mint hollywoodi kollégái, igaz, a bombasztikusság növelésére néhány ziccert azért nem hagy ki. Akadnak bőven kimódolt pillanatok (mint a festett naplemente előtt távolba révedő szerelmespárt mutató zárókép), megmosolyogtató megoldások (az akciószcénákban a képek felgyorsítása), ám a film ezekkel együtt is őriz némi fennköltséget, még éppen tolerálható pátoszt.

Extrák: Semmi extra, a film képminősége viszont botrányos.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9276