KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Mátkaság és legényélet

Vincze Teréz

Bride & Prejudice – angol–amerikai, 2004. Rendezte: Gurinder Chadha. Szereplők: Aishwarya Rai, Martin Henderson, Nadira Babbar. Forgalmazó: SPI. 110 perc.

 

Gurinder Chadha rendezőnő maga a megtestesült multikulturalitás (A Csavard be, mint Beckham alkotója Kenyában született indiai családban, London indiai negyedében nőtt fel, férje pedig japán származású amerikai), így szinte természetes, hogy e parádés multikulti extravaganzának az ő kamerája előtt kellett megtörténnie.

A történet híven követi Jane Austen örökbecsű Büszkeség és balítélet című művét. Ezúttal négy Ms. Bakhsi szeretne férjhez menni Indiában, amiért zsémbes mamájuk bármire hajlandó lenne. A főhősnőt Bollywood egyik legfénylőbb csillaga, Aishwarya Rai alakítja (ennek jelentőségét érzékeltetendő elég annyi, hogy 1994-ben ő volt Miss World, ő az egyetlen női sztár a világon, aki mind a Coca-Colának, mind a Pepsi Colának készített reklámfilmet, és 2005-ben a Mattel kisszériában kiadta a róla mintázott Barbie-babát). Szerelme, Mr. Darcy – a multikulti jegyében Martin Henderson, új-zélandi színész alakítja – egy (természetesen) multinacionális szállodahálózat tulajdonosa, ami kiváló lehetőséget szolgáltat arra, hogy legalább minimálisan indokolt legyen a sok színes filmbéli utazás Bombaytől Londonig, Goától Los Angelesig. Mindez persze teljességgel Jane Austen szellemében történik, hiszen az ő regényei is váratlan és szívszaggató elutazásokkal terhesek, mint ahogy a filmbeli kaland–szerelem–kacagás szentháromság is austeni ihletésű. Ugyanakkor Bollywood szellemében 10 percenként dalra fakadnak és táncra perdülnek a színészek, s néha 5-6 percig abba sem marad a színes szári-forgatag.

Mindazonáltal a film bollywoodi musicalnek nagyon-nagyon szolid – akár romantikus komédiának, akár nyugati mértékkel mért musicalnek viszont féktelen és szürreális. E tomboló határsértő kedvben és kevertségben nyilvánul meg vonzereje: vérpezsdítő kultúra-közisége.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8835