KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Őrültek háza

Nevelős Zoltán

Dom Durakov – orosz–francia, 2002. Írta és rendezte: Andrej Koncsalovszkij. Szereplők: Julija Viszockaja, Szultan Iszlamov, Sztanyiszlav Varki, Bryan Adams. Forgalmazó: SPI. 104 perc.

 

Első közelítésben olcsó ötlet egy elmegyógyintézetben játszódó történettel beszélni a háború tébolyáról, azzal a tanulsággal, hogy a bolondok a „normálisabbak”. A rendszerváltás után már többedszer hazatérő Andrej Koncsalovszkijnak mégis sikerült izgalmasan beoltania a háborús szatíra műfaját egy Száll a kakukk fészkére-szerű diliházas mesével.

A helyszín csecsenföldi elmegyógyintézet, amelyet 1996-ban, a háború közeledtével elhagy a személyzet, a magukra maradt ápoltak pedig, miközben igyekeznek fenntartani a megszokott rendet, előbb egy csecsen, majd egy orosz katonai egység benyomulása miatt az első sorból figyelhetik a front eseményeit. A megtörtént eseten alapuló, valódi őrültekházában felvett filmben Koncsalovszkij valódi betegek és színészek egyvelegével Fellinire emlékeztető karneválhangulatot teremt a központi szereplő, a huszonéves Zsana tangóharmonika-zenéjére. Az érzelmi skála egyik végpontját a lány vágyálmaiban szereplő Bryan Adams szándékosan giccses zenés betétei jelentik (a kanadai énekes egyik szerelmes slágerét énekli), míg a háború borzalmait néhány váratlan és nyersen erőszakos epizód jeleníti meg, például az, amelyben az udvaron szomorkodó lány háta mögött lezuhan egy helikopter. Máskor a tónus szatirikusból heroikusba vált – mindvégig megmaradva az abszurdban –, például akkor, amikor az egymással feketéző (kábítószerért lőszert cserélő) csecsenek és oroszok parancsnokai rájönnek, hogy Afganisztánban még együtt harcoltak, és az egyik megmentette a másik életét. Szinte folyamatos a hangulatváltás, de ebben az őrült játékban mindez egységbe rendeződik.

 

Extrák: előzetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/08 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8710