KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Karib-tenger kalózai 2. – A holtak kincse

Vörös Adél

Pirates of the Caribbean: Dead Man's Chest – amerikai, 2006. Rendezte: Gore Verbinski. Írta: Ted Elliott és Terry Rossio. Kép: Darius Wolsky. Zene: Hans Zimmer. Szereplők: Johnny Depp (Jack Sparrow), Orlando Bloom (Will Turner), Keira Knightley (Elizabeth Swann), Jonathan Price (Weatherby Swann kormányzó), Jack Davenport (Norrington), Bill Nighy (Davy Jones). Gyártó: Walt Disney. Forgalmazó: Forum Hungary. Szinkronizált, 150 perc.

 

Faláda billeg a tengeren. Hirtelen valami lyukat tör a deszkába, kéz bukkan elő, aztán gyanakvó tekintet. Jack Sparrow kapitány visszatér… A frappáns indítás ráhangolja a nézőt, hogy talán megint elvarázsolják. És valóban. Gore Verbinski három évvel ezelőtt életet lehelt a kosztümös kalandfilm holt műfajába, nem is akárhogy. A foghíjas-akcentusos Johnny Depp most újabb kalandra „invitálja” a szerelmespárt, természetesen ismét saját céljai érdekében (a folytatás rejtélye, hogy Depp ismét a meglepetés erejével hat az egyre kifinomultabban elvadult – esetében helytálló a paradoxon – Jack Sparrow kapitány szerepében).

Akárcsak a 2003-as első részben: szinte nincs mesei alapmotívum, ami hiányozna A Karib-tenger kalózaiból, mégsem zsong a fejünk, legfeljebb kapkodhatjuk a fordulatos történet láttán. A folytatás is dicséretre méltó, sőt, vizuális ötletességben, látványosságban felül is múlja előzményét. Mert a néző hálás azért, hogy a technikai apparátus fejlődésével a készítő fantáziájának nem szabhat határt semmi. Eljött az ideje, hogy a hollywoodi mesemondók valóban olyannak láttathatják a mesét, mint amilyennek megálmodták. Egy percre sem kételkedünk: tényleg óriáspolip kebelez be hajókat, tényleg szakadék felett hintázik a fogolykalitka, és valóban guruló óriás malomkeréken zajlik a kardpárbaj. De igazán a szellemes és eredeti ötletekkel – például a vágyott dolog felé mutató iránytűvel – költözik élet a mesébe, a forgatókönyvíró Ted ElliotTerry Rossio-párosnak (a Shrek íróinak) köszönhetően. Ugyanazt csinálják most is, mint a Shrekkel: tudják, mi az érték, meg azt is, mire van szükségünk, fogják hát a klasszikus mesét és a jelenhez adaptálják: könnyedén, játékos humorral.

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/08 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8707