KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

Manoel de Oliveira kilencvenhárom évesen is forgat: a Dorian Gray arcképének filmre vitelére készül. Oscar Wilde hátborzongató kisregényének főhősét John Malkovich fogja életre kelteni.

 

*

 

A Coen-testvérek a tőlük megszokott sebesességgel máris új filmen dolgoznak: egy 1966-os angol kasszasikert, A különleges rablást (Gambit) dolgozzák fel újra, Michael Caine után most Hugh Granttel a főszerepben. A brit színész eközben egy másik híres-hírhedt rendezőpáros ajánlatára is igent mondott, az új Farelly blődliben sziámi ikerpárt játszik.

 

*

 

Sinatra-remake után Sinatra-bio. A Tripla vagy semmi (Ocean’s Eleven) még a mozikban, de már készül a gengszterek és a Fehér Ház kedvencéről az első életrajzi film. A leghosszabb éjszaka (The Night We Called It A Day) egy kínos incidenst emel ki Frank Sinatra életéből. A „Hang” David Bowie képében tér vissza a filmvászonra.

 

*

 

Hat évvel a lengyel rendező halála után megvalósult a Kie¶lowskiPiesiewicz alkotópáros Mennyország–Purgatórium–Pokol trilógiájának első darabja; rendezője az első amerikai produkcióját jegyző Tom Tykwer (A lé meg a Lola). Az első két rész forgatókönyve még Kie¶lowski életében elkészült, a Pokol történetét Piesiewicz 1998-ban fejezte be. A Mennyország Sienában játszódik, a Purgatórium helyszíne Los Angeles, a Pokolé Varsó; a rendező(k) személyéről még nem döntött a Miramax.

 

*

 

89 éves korában elhunyt Chuck Jones, az amerikai rajzfilm nagy öregje. Tapsi Hapsi, Dodó kacsa és a Gyalogkakukk szülőatyja 1938 és 1962 között a Warner-stúdió animációs részlegének vezetője volt, a legendás Tex Avery és Bob Clampett társaságában. Az „animációs film Beatlesének” elkeresztelt trió egyetlen életben maradt tagjaként 1996-ban életmű-Oscart kapott. Utolsó rajzfilmhősét, Timber Wolfot két évvel ezelőtt indította útjára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/05 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2534