KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Encyklopedia Kina

Lengyel-magyar

Veress József

Magyar címszavak az új lengyel filmlexikonban.

 

Impozáns kötettel örvendeztette meg a mozirajongókat a krakkói Biały Kruk kiadó: Tadeusz Lubelski szerkesztésében vaskos filmenciklopédia látott napvilágot. A több mint ezeroldalas könyvhöz Andrzej Wajda írt előszót. 5100 címszó, mintegy 2000 rendezői és ugyanennyi színész-életrajz, több száz filmes munkásságának ismertetése, 62 nemzet filmgyártásának összefoglalása olvasható a szellősen tördelt, tipográfiailag igényesen megtervezett, könnyen áttekinthető oldalakon (2300 illusztráció és táblázat színesíti a szöveget).

Első olvasatunk benyomásairól dióhéjban szeretnénk beszámolni. A válogatást szakszerűnek találjuk, a fogalmak magyarázata lényegretörő, a filmográfiai adatok azonban hézagosak, túlságosan és fölöslegesen részletező a fesztiváldíjak felsorolása és feltűnően hiányzik a kiadvány végéről a címmutató. Minderről majd a szakkritikák adnak értékelést, alább a bennünket leginkább érdeklő magyar vonatkozású címszavakhoz fűzünk észrevételeket.

Körülbelül hat tucatnyi hazánkfia és lánya szerepel a reprezentatív leltárban (természetesen olyan tőlünk származottak is, akik külföldön váltak híressé). Helyet kapott az Encyklopedia Kina lapjain többek között Bacsó Péter, Bálint András, Bán Frigyes, Bánsági Ildikó, Bódy Gábor, Böszörményi Géza, Cserhalmi György, Enyedi Ildikó, Eperjes Károly, Erdőss Pál, Fábri Zoltán, Gaál István, Gábor Pál, Gertler Viktor, Gothár Péter, Grunwalsky Ferenc, Gyarmathy Lívia, Gyöngyössy Imre, Hernádi Gyula, Huszárik Zoltán, Jancsó Miklós, Kardos Ferenc, Kende János, Kézdi-Kovács Zsolt, Koltai Lajos, Koltay Gábor, Kósa Ferenc, Kovács András, Kozák András, Latinovits Zoltán, Madaras József, Makk Károly, Máté Gábor, Máthé Tibor, Mészáros Márta, Monori Lili, Radványi Géza, Rényi Tamás, Révész György, Rózsa János, Ruttkai Éva, Sándor Pál, Sára Sándor, Simó Sándor, Szabó István, Szász János, Tarr Béla, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, Zolnay Pál, valamint a Magyarországról elindult Michael Curtiz, Darvas Lili, André De Toth, Ephraim Kishon, Korda Sándor, Korda Zoltán, Lugosi Béla, Rökk Marika és több más ismert személyiség. A Balázs Béla-címszó sovány, akárcsak a BBS-ről szóló információ (a krónika véget ér 1969-cel). A takarékos írások az életút főbb állomásainak megemlítése mellett (szelektíven) filmcímeket tartalmaznak – a színészeket bemutató sorokban hol a rendezők megnevezésével, hol anélkül. Világhírű filmművészeink itthoni munkássága általában említetlen marad (például André De Tothnál vagy Korda Sándornál). A különböző díjak, elismerések helyett – ez persze koncepcionális kérdés – szívesebben vettük volna az adott életmű karakterének jellemzését. Filmográfiai hiányosság: az eredeti címek – talán helyhiány miatt – nem mindig feltüntetettek, illetve pontatlanok (Gertlernél és másoknál). A magyar film útját felvázoló fejezet tárgyilagos. Mindezek ellenére örömmel nyugtázzuk, hogy kiemelt figyelem középpontjába kerültünk a lengyel lexikonban. Vajon viszonoznánk a gesztust egy hasonló formátumú hazai vállalkozásban?

A kimaradottak közül azokat hiányoljuk, akiknek a szűkített optika és a terjedelmi korlátok ellenére is helyet lehetett volna szorítani:  Illés Györgyöt, Darvas Ivánt, Ember Juditot, Eszenyi Enikőt, Garas Dezsőt, Gazdag Gyulát, Jeles Andrást, Karády Katalint, Keleti Mártont, Kiss Manyit, Latabár Kálmánt, Máriássy Félixet, Mensáros Lászlót, Páger Antalt, Sinkovits Imrét, Szirtes Ádámot, Szomjas Györgyöt, Szőts Istvánt, Tolnay Klárit, Várkonyi Zoltánt.

„Első kiadás” – áll az impresszum alján, diszkrét utalással arra, hogy a vállalkozásnak lesz majd folytatása (értsd: javított és bővített kiadásra is számíthatunk). Korrekciós javaslatainkat tisztelettel ajánljuk a Biały Kruk elismerést érdemlő szerzői csapata figyelmébe.

 

Encyklopedia Kina. Biały Kruk kiadó, Krakkó, 2003. Szerk. Tadeusz Lubelski;  1072 l.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/07 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1963