KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Gyémánthajsza

Roboz Gábor

Siberia – amerikai, 2018. Rendezte: Matthew Ross. Írta: Scott B. Smith. Kép: Eric Koretz. Zene: Danny Bensi és Saunder Jurriaans. Szereplők: Keanu Reeves (Lucas Hill), Ana Ularu (Katja), Pasha D. Lychnikoff (Borisz), Boris Gulyarin (Pjotr). Gyártó: Company Films. Forgalmazó: ADS Service Kft. Szinkronizált. 104 perc.

 

Hollywoodi sztárszínészt kelet-európai helyszíneken látni különleges mozinézői örömforrás, Keanu Reevest legújabb produkciójában ráadásul még oroszul beszélni is halljuk, akit azonban ezek az összetevők nem csigáznak fel, annak ezúttal be kell érnie a filmkatasztrófa-turisták kárörömével. A Gyémánthajsza hivatalos egymondatos szinopszisa mintha akaratlanul is leleplezné, hogy a száz hosszú percen át tartó produkció mögött gyakorlatilag semmilyen épkézláb koncepció nem volt: miután egy amerikai gyémántkereskedő orosz társa eltűnik, a férfi Szibériába utazik, hogy megkeresse, de inkább szerelmi viszonyba kezd egy nővel.

Amikor saját regényeinek filmmé adaptálásáról volt szó, Scott B. Smith húsz éve kimagasló munkát végzett (Szimpla ügy), tíz éve erős közepest (A romok), a forrásmű nélküli idei egészestés írásakor azonban mintha mindent elfelejtett volna a szakmáról. Pályakezdők forgatókönyveire jellemző információadagolási problémák keverednek hol papírízű, hol bárgyú párbeszédekkel, miközben tényleg nem túlzás annyival összefoglalni a cselekményt, hogy különböző bűnözők vadásznak benne valamilyen gyémántra, és ezzel párhuzamosan kialakul egy jóindulattal is elnagyolt románc. A filmkritikusból lett rendező Matthew Ross magabiztos noirdebütje (Frank and Lola) után ezúttal nem vállalt szerepet a forgatókönyvírásban, és Scott alapanyagából talán még sokfilmes rutinnal sem tudott volna várat építeni. Romantikus thrillerében még a műfajhibridek szenvedélyes rajongóinak is nehéz bármi valóban értékelhetőt találni, így nézőként vagy a fent említett örömök maradnak, vagy a filmnézés halálát jelentő találgatás arról, hogy vajon mi történhetett a forgatáson.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13867