KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Négyen a bank ellen

Benke Attila

Vier gegen die Bank – német, 2016. Rendező: Wolfgang Petersen. Író: Ralph Maloney, Tripper Clancy. Kép: Daniel Gottschalk. Zene: Enis Rotthoff. Szereplők: Til Schweiger (Chris), Matthias Schweighöfer (Max), Michael Herbig (Tobias), Jan Josef Liefers (Peter), Thomas Heinze (Schumacher), Antje Traue (Elisabeth Zollner). Gyártó: Hellinger / Doll Filmproduktion, Warner Bros. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 96 perc.

 

Nagy (bank)rablásokról szóló heistfilmeket (Aszfaltdzsungel, Gyilkosság, Kutyaszorítóban) készíteni hálás feladat, mert bennük az izgalmas akciók mellett a karakterek háttértörténetének kidolgozásával társadalomkritikát is meg lehet fogalmazni. Tíz év kihagyás után a Hollywoodban dolgozó Wolfgang Petersen (A tengeralattjáró, Poseidon) is a heist komikus változatával, a caperrel (A nagy balhé, Fogd a pénzt, és fuss!) tér vissza a nagyvászonra és Németországba Ralph Maloney The Nixon Recession Caper című regényéből készült Négyen a bank ellen című filmjében.

Petersen már 1976-ban is feldolgozta a történetet, mely jó alapanyag egy szatírához, mivel egy napjainkban is ismerős és bosszantó jelenségről mesél. Négy, teljesen különböző társadalmi hátterű és mentalitású férfi (Chris, Max, Tobias és Peter) arra kényszerül, hogy összefogjanak egy bank vezetője, Schumacher ellen, aki csúnyán átverte a csapatot egy pénzbefektetéssel. Az elkeseredett befektetők a bosszút egy bankrablás formájában képzelik el, ám nemcsak Schumacherrel, hanem a dörzsölt és vonzó nyomozónővel, Elisabeth-tel is számolniuk kell.

Minthogy a pénzügyi csalások nemcsak Magyarországon, de szerte a világon ismerősek, így a Négyen a bank ellen akár frappáns bűnügyi szatíra is lehetett volna. Ám a javarészt ártalmatlan (altesti) humor súlytalan bohózattá silányítja Wolfgang Petersen művét. Petersen sajnos megelégedett a jól bejáratott capersablonok, például az egydimenziós típusfigurák (Chris a keményfiú, Max a nagyszájú szépfiú, Peter az agy, Tobias a félénk okostojás, Freddie a femme fatale stb.) felsorakoztatásával. A Négyen a bank ellen kiszámítható és primitív modern népmese, melyet Petersen divatos videóklipes stílusban valósított meg, így ez a nem túl nagy balhé másfél óráig szórakoztató, a moziból kilépve azonban hamar felejthető.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/10 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13395