KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az élet ára

Benke Attila

Eye in the Sky – angol, 2015. Rendezte: Gavin Hood. Szereplők: Helen Mirren, Alan Rickman, Aaron Paul. Forgalmazó: MediaPro. 105 perc.

 

A globális terrorizmus immáron a nyugati világ egészére kiterjedt, hiszen az öreg kontinenst sem kíméli, ezért a terrorizmus elleni harc még égetőbb kérdés, mint a kétezres évek Bush-adminisztrációjának idején volt. Roppantmód ellentmondásos és kényes terepe ez a világpolitikának. A fanatikusok elleni hadjáratok közben fellángol a xenofóbia, és sokszor ártatlan civilek esnek a katonai akciók áldozatául.

Erről a kérdéskörről elmélkedik a Kathryn Bigelow dokumentarista háborús filmjére, a Zero Dark Thirtyre emlékeztető Az élet ára is, a tíz éve a Tsotsival a világhírbe katapultáló (és azóta többek között a Kiadatást, az X-Men kezdetek: Farkast jegyző) Gavin Hood rendező új munkája. Egy radikalizálódott brit állampolgár megöli Katherine Powell ezredesnő (Helen Mirren) kollégáját. Az angolszász katonai hírszerzés kideríti, hogy a dzsihadista Kenyában újabb merényletre, egy öngyilkos akcióra készül, így az angol és amerikai vezetők a célpont likvidálása mellett döntenek. Azonban az akció napján ártatlan kenyérárus kislány tűnik fel a célépület mellett, és a személyes revánsvágy miatt elvakult Kathrine-nek és társainak mérlegelnie kell, hogy feláldozzák-e a gyermeket több száz ember megmentése érdekében.

Jóllehet itt-ott kicsit szentimentálisabb a sztori, Az élet ára feszült thrillerként és súlyos morális kérdéseket feszegető drámaként is működik. Eleve szembetűnő és elgondolkodtató, hogy a döntéshozók a valóság képeit felülnézetből, egy monitoron keresztül látják, mintha legalábbis videójáték pixelkaraktereivel, és nem hús-vér emberekkel játszanának. Ám ami a pilótának csak egy botkormány-mozdulat, az egy család számára iszonyú veszteség lehet.

Az élet ára szomorú különlegessége, hogy itt játszotta el utolsó filmszerepét Alan Rickman.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/09 63-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12870