KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A tinilány naplója

Pápai Zsolt

The Diary of a Teenage Girl – amerikai, 2015. Rendezte: Marielle Heller. Szereplők: Bel Powley, Alexander Skarsgård, Kristen Wiig. Forgalmazó: SPHE. 96 perc.

 

A felnövéstörténet, vagyis coming-of-age-sztori a Négyszáz csapás óta a függetlenebb, fiatalabb, kezdő(bb) rendezők egyik favoritja, és jó ideje az amerikai indie-film fő árucikke is. Hálás feladat ilyen filmmel indulni a pályán, hiszen az alkotók számára a maguk élettényei kiapadhatatlan inspirációforrásul szolgálnak, de veszélyes is, mert nehéz újat mondani a tárgyban. A rendezőként most debütáló (sorozatszínészként azonban nem ismeretlen) Marielle Hellernek sikerült: jóllehet számos klisét is adaptált, mégis friss hangvételű filmet forgatott egy bakfis eszméléséről, Phoebe Gloeckner 2002-ben megjelent regénye alapján.

A történet San Franciscóban játszódik, a hetvenes évek derekán, hőse a még originális magánéleti csalódások előtt álló, és a nagybetűs életre tágra nyílt szemmel bambuló, 15 éves Minnie (a 23 éves Bel Powley ihletett alakításában). A felnövés nem tagolatlan folyamat, hiszen kiemelt események, a felismerések, rádöbbenések, megértések kitüntetett pillanatai tarkítják, és Heller direktornő az emberré serdülés efféle stációira építi filmje ritmusát: a játékidő első felében kevesebb, később egyre több ilyen stációt mutat, így modellezve hősének érését. Heller, ha kell, lírizál („Ez most egy sűrű, sötét éjszaka, melyben a szemeim a reflektorok.”), máskor nyers és arcpirítóan direkt (lásd a hősnő szexuális fantáziálásainak megjelenítését), továbbá arra is kísérletet tesz, hogy képeket bányásszon elő Minnie lelkének mélyéről, amit a diszkréten és valóban csak indokolt esetekben bevetett animációs betétekkel meg is old. A tinilány naplója nem véletlenül aratott számos fesztiválon, a Sundance-től Berlinig – érthetetlen viszont, hogy nézők szívét miért nem ejtette rabul, és teljesített olyan gyengén a mozipénztáraknál.

Extrák: Audiokommentár a szereplőkkel és a rendezővel; interjúmorzsák; kisfilm a regény adaptálásának folyamatáról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/09 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12869