KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Szökevényvonat

Pápai Zsolt

Runaway Train – amerikai, 1985. Rendezte: Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij. Szereplők: Jon Voight, Eric Roberts, Rebecca De Mornay. Forgalmazó: Fantasy Film. 104 perc.

Hogyan festhet az a film, amelyet a hatvanas évek szovjet újhullámának jeles rendezője Akira Kurosawa ötletéből John Boorman Gyilkos túrájának a főszereplőjével készít az Egyesült Államokban? A Szökevényvonat a nyolcvanas évek amerikai filmjének egyik különlegessége, az európai modernizmus remekeit megalkotó (Az első tanító; Aszja Kljacsina története) Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij hollywoodi karrierjének csúcsdarabja. Az teszi kiváltképpen érdekessé, hogy a direktornak sikerült a szigorú műfaji keretek között rétegzett figurákat alkotnia és nagy ívű gondolatokat megfogalmaznia, igaz, ennek megvolt az ára: a szereplőkkel való nézői azonosulás megteremtése – mely a tömegfilmben mindig kiemelten fontos – nem ment zökkenők nélkül, és végeredményben ellentmondásos lett.

Az alaszkai hómezőkön masinisztáját vesztett vonat száguld, rajta két überveszélyes, szökevény életfogytossal. A szerelvény egy vegyi üzem felé tart, és csak a két köztörvényes képes megállítani, ráadásul a bűnözőknek a helikopterrel üldözésükre induló, kegyetlen börtönparancsnokkal is meg kell küzdeniük. Koncsalovszkij veretes akcióthrillert épít az ellentmondásos alaphelyzetre, olyanformán, hogy a hősábrázolásban – talán Kurosawa inspirációjára – európai kultúrtörténeti modelleket is felhasznál: a Jon Voight által alakított centrális figura egyszerre rokona III. Richárd királynak (Shakespeare drámája egyébiránt a film végi inzertben konkrétan is megidéztetik) és Goethe „örökké rosszra törő, s jót művelő” Mephistójának.

A Szökevényvonat mindezzel együtt nem egy átintellektualizált film, „tiszta” akcióthrillerként is működik: kiváló ritmusú, látványos szekvenciákkal teli és fordulatos cselekményű mozi. Szomorú, hogy Koncsalovszkijnak később már nem sikerült hasonló produkciókkal előrukkolnia Hollywoodban.

Extrák: Csak előzetes és filmográfiák.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/02 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11348