KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Veronika kettős élete

Vincze Teréz

La Double vie de Véronique – francia–lengyel–norvég, 1991. Rendezte: Krzysztof Kie¶lowski. Szereplők: Irène Jacob, Halina Gryglaszewska, Kalina Jedrusik. Forgalmazó: Corner Film. 98 perc.

 

Az 1991-es Veronika kettős élete a rendszerváltás filmje Krzysztof Kie¶lowski életművében. Egy Lengyelországban élő és alkotó, témáiban és filmnyelvi kötődéseit tekintve is jellegzetesen kelet-közép-európai művész reakciója a nyolcvanas–kilencvenes évek fordulójának történeti átalakulására. Persze nem direktben politizál ebben a filmben, de emlékeim szerint a film mozibemutatásának idején a kelet-európai politikai változásokhoz való közelsége okán a keleti Veronika és a nyugati Véronique sorsának szimmetriája-aszimmetriája igen erősen hatott mint politikai motívum. Ugyanakkor a film tagadhatatlan erénye éppen az, hogy ez a réteg korántsem nélkülözhetetlen a film élvezetéhez – időtálló a történeti körülményektől függetlenül ma is. A film ereje ugyanis nem elsősorban politikumából, hanem a Kie¶lowski stílusát olyannyira jellemző „érzékenységből” adódik. (Véleményem szerint ez a lenyűgöző, de a giccses érzelmesség csapdáit itt és korábbi filmjeiben is kikerülő érzékenység fordult át később sokszor giccsbe a Veronikát követő, Franciaországban készült Három szín-trilógia filmjeiben.)

Kie¶lowski jellegzetesen kelet-európai „csodálatos Amelie-je” ez a film, enigmával és rejtvényfejtéssel, álomszerű epizódokkal és a szavakat felváltó beszédes gesztusokkal. A cím által ígért kettősség a nézőt óhatatlanul a szimmetriák, a kapcsolatok, a dupla főszereplő rejtélyének felfejtésére sarkallják. A film csalafintaságának lényege azonban, hogy ahány kulcsot ad a megfejtéshez, ugyanannyi kibogozhatatlan, sehová sem vezető szálat is hagy kikandikálni a történet szövedékéből. Ez a feloldhatatlanság teszi igazán nyugtalanítóvá, fájdalmasan melankolikussá a filmet, hogy enigmatikus képeivel hosszan kísértse nézőjét.

Extrák: A filmhez kapcsolódó 50 perces Kie¶lowski-interjú és egy 2005-ös interjú Irène Jacobbal. Egy 30 perces film Kie¶lowski pályájának a Veronika kettős életét megelőző szakaszáról, valamint Kazimierz Karabasznak, Kie¶lowski mesterének A zenészek című rövidfilmje.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/08 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9575