KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Flyboys

Köves Gábor

Flyboys – amerikai, 2006. Rendezte: Tony Bill. Írta: Phil Sears, Blake T. Evans, David S. Ward. Fényképezte: Henry Braham. Zene: Trevor Rabin. Szereplők: James Franco (Blaine Rawlings), Jean Reno (Thenault kapitány), Jennifer Decker (Lucienne), Martin Henderson (Reed Cassidy). Gyártó: MGM. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 139 perc.

 

Erős a gyanúnk, hogy nem a hatalomvágytól fűtött politikusok, hanem dörzsölt hollywoodi producerek találták ki az első világháborút. Tony Bill nosztalgikus akciófilmje legalábbis ezt az összeesküvés-elméletünket erősíti. Mintha ez az egész, világra szóló felfordulás azért lett volna kitalálva, hogy néhány jól fésült amerikai hős bőrkabátba öltözhessen, és a pilótafülkék magasából, rosszul imitált géppuskaropogások sűrűjében villanthassák felénk világhódító mosolyukat. Persze Tony Bill is igaz történetet árul, ennyi erővel azonban azt is állíthatná, hogy a Csillagok háborúja is megtörtént eseményen alapul. Ahogy lehet hinni a jedik létezésében, úgy akár azt a gondolatot is magunkévá tehetjük, hogy az első világháború valójában nem volt más, mint néhány karcolással járó, kalandos osztálykirándulás, melynek résztvevői (egy csapat amerikai legény) számháború helyett pilótásdit játszottak. Ami egyébként a pilótajátékot illeti, ezen a téren valóban kitett magáért az amerikai kontingens, mintha csak megérezték volna, hogy legfőbb ellenségüket nem a német vadászgépek pilótáiban, hanem a forgatókönyvben kell keresniük. Ráadásul a légicsaták eminens kivitelezésével egy nagyon is haladó hagyomány részeseivé váltak, az efféle háborús mulatságok ugyanis már Hollywood hőskorában egyfajta beavatási szertartásnak, a rendezői férfiasság bizonyításának számítottak. William A. Wellman 1927-es Wingsének bemutatása óta folyik az egymásra licitálás légügyekben, melyet talán a Scorsese Aviátorjában is megörökített Howard Hughes tekintett leginkább szívügyének. Sajnos a Flyboys készítőinek nemcsak Hughes dollármilliókat felemésztő szuperprodukciójának, A pokol angyalainak emlékezetes Zeppelin-attakját, hanem az 1930-ban bemutatott film hamis romantikáját is sikerült lemásolniuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8817