|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
DVDProducerekTosoki Gyula
The Producers – amerikai, 1967. Rendezte: Mel Brooks. Szereplők: Zero Mostel, Gene Wilder, Kenneth Mars, Estelle Winwood. Forgalmazó: InterCom. 88 perc.
A vígjátékguru és paródiamester Mel Brooksnak köztudottan nincs humora, egyszer azonban kijött neki a lépés, és sikerült összeütnie egy hosszabb távon is életképes komédiát. Filmkészítői pályája hajnalán történt mindez, idestova negyven éve, jellemzően akkor, amikor – életében tán először, de mindenképp utoljára – nem hozott, hanem originálisan személyes anyagból dolgozott. A Producerek minden tekintetben kiállja a szerzőiség próbáját, Brooks a maga életanyagát, Broadway-szerzőként megélt tapasztalatait felhasználva írta meg a forgatókönyvét.
A történet hőse a valaha jobb napokat látott színházi impresszárió és eseti könyvelője, akik kisütik, hogy bizonyos feltételek mellett egy sikertelen darab is hozhat a konyhára, ezért hozzálátnak megkeresni és színre vinni a világ leghitványabb színpadi művét. A bizarr alapszituáció alkalmat kínál Brooks számára, hogy vaskos poénok sorában ironizáljon a sóbiznisz felett, és noha gegjeinek inkább nagyobb, mint kisebb hányada igen bárgyú, akad számos olyan is, amely tréningezi a gyomrot. Igaz, a mérsékelten vicces, alkalmasint irritálóan alacsony humortartalmú jelenetek miatt nem zökkenőmentes a történetre hangolódás folyamata, ráadásul a színészvezetés módja is teszteli a néző türelmét, a film mégis működik. A lecsúszott producert adó színházi színész, Zero Mostel a filmtörténet legnagyszerűbb ripacsa, és a nyomdokain járó többi komédiás is alig marad el mögötte: ennyi begyurmásodott arcot és elnagyolt gesztust a némafilm-korszak óta nem láthatott néző a moziban. A Producerek az ősburleszk hollywoodi, búvópatakszerű továbbélésének dokumentuma.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1132 átlag: 5.4 |
|
boorman | #1 dátum: 2006-07-18 18:39 | Válasz | "A vígjátékguru és paródiamester Mel Brooksnak köztudottan nincs humora, egyszer azonban kijött neki a lépés, és sikerült összeütnie egy hosszabb távon is életképes komédiát."
Ez ugye csak valami vicc, amelynek megértéséhez legalábbis brooksi-i humorérzékkel kell rendelkezünk?
Nem akarok senkit megbántani, de ez a felütés a Producerek DVD kritikájához kicsit erős. |
|
|
|