KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A spártai

Nevelős Zoltán

Spartan – amerikai, 2004. Írta és rendezte: David Mamet. Szereplők: Val Kilmer, Derek Luke, Tia Texada, William H. Macy. Forgalmazó: SPI. 102 perc

 

Val Kilmer egész lemezborítót betöltő képén a rohamosztagos szerelés már mutatja, hogy a cím alapján hiba volna azt hinni, a Nagy Sándor, a hódító apakirályának eljátszása után a sztár az ókori görög szerepeknél ragadt le. A címet magyarázó történelmi anekdota a filmben el is hangzik: amikor Leonidász királytól egy szomszédja hadi segítséget kért, a spártai uralkodó egyetlen katonáját küldte – és nem viccből.

Kilmer ezúttal egy ilyen modern kori vitézt játszik: egymaga elvégzi azt a munkát, amit egyébként egy hadseregnek kellene. Egy amerikai politikus lánya elrablásának ügyében segít be a nyomozásba, aztán amikor az Arab-félszigetig elérő sötét politikai összeesküvés kezd kibontakozni előtte, maga veszi kezébe az irányítást.

A cselekmény ennél kevésbé eredeti már nem is lehetne, de David Mamet, a film írója és rendezője nem közhelyes megoldásairól híres, és ezúttal is jó párszor megcsavarja a formulát. Azt a technikát alkalmazza egy akciókrimi műfaji keretei közt, amit legjobb munkáiban, az átverős-csavaros, szélhámosokkal és más simlis figurákkal benépesített filmjeiben és forgatókönyveiben (Játékos végzet, A spanyol fogoly, Az arany markában) oly mesterien alkalmazott: az információ adagolásával virtuózkodik. A feszült első negyedórában például annyiszor vesz új irányt a hős (és a cselekmény), hogy csak kapkodjuk a fejünket, aztán végül még az is kiderül, hogy ezek a félrevezető manőverek is csupán expozíciói a későbbi fejleményeknek. A fordulatok és az információk efféle csepegtetése teszik izgalmas szellemi játékká az amúgy akciófilmként is jól működő produkciót.

Extrák: Val Kilmer audiokommentárja, előzetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/06 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8643