KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Két filmhét

Koltai Ágnes

 

A Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum mexikói és finn filmhetet rendezett a Filmmúzeumban. Május 8–13-a között a gazdag hagyományokkal rendelkező mexikói filmművészet mutatkozott be. A programban Roberto Gavaldon Macario (1960), Ismael Rodriguez A fontos ember (1961), Serovando Gonzales Fekete szél (1964–65), Carlos Velo Pedro Páramo (1966), Alfonso Aran Calconzin, a revizor (1974), Jesus Salvador Trevino Vérgyökerek (1976) és Felipe Cazals Canoa (1975) című filmje szerepelt. A Calconzin, a revizor nem ismeretlen a magyar mozibarátok előtt; a tíz évvel ezelőtt rendezett mexikói filmhét legsikeresebb bemutatója volt, a többi alkotás hazánkban most látható először.

Filmtörténeti értékű műveket láthattunk: a mexikói „új film” korszakának (1960–1976) néhány kiemelkedő rendezőegyénisége mutatkozott be. Roberto Gavaldon és Ismael Rodriguez a mexikói film „nagy öregje”. Gavaldon fő művének első rendezését, az 1944-es A rögöt tartják, bár Európába A bújócska című filmjével tört be. A spanyol származású, Mexikóba emigrált Carlos Velo Luis Buñuel asszisztense a Nazarin (1959) forgatásánál, Benito Alazraki 1953-as Gyökerek című filmjének forgatókönyvírója, első önálló munkája a modern mexikói film egyik első jelentős alkotása, a Bika volt. A filmhéten szereplő Pedro Páramo Juan Rulfo azonos című, magyarul is megjelent regényének adaptációja. A Macario, A fontos ember és a Pedro Páramo operatőre Gabriel Figueroa, aki Emilio Fernandez rendezővel ( vagy egy tucat filmet forgattak együtt) mar a negyvenes években nemzetközi tekintélyt szerzett a mexikói filmművészetnek.

 

*

 

A május 28-a és június 2-a között rendezett finn filmhéten az elmúlt egy-két év terméséből kaphattunk ízelítőt. A programban Lauri Törhönen Égő angyal (1984), Aki Kaurismäki Bűn és bűnhődés (1983), Olli Soinio Kitörés (1982), Mika Kaurismäki Az értéktelen (1982), Veikko Kerttula A nagy szőke (1983) és Päivi Hartell– Liisa Helminen A király, akinek nem volt szíve című filmje szerepelt.

A Filmmúzeum 1973-ban és 1980-ban is rendezett finn filmhetet. Mindkét alkalommal a finn film középgenerációja, Jorn Dönner, Erik Blomberg, Mikko Niskanen, Risto Jarva mutatkozott be. Idén a fiatal rendezőkkel ismerkedhettünk meg. Lauri Törhönen néhány rövidfilm és televíziós produkciója után rendezőasszisztensként dolgozott (például Warren Beatty Vörösökjében). Az Égő angyal első játékfilmje. Az 1957-es születésű Aki Kaurismäki rendező-forgatókönyvíró-színész, Dosztojevszkij regényét ültette át a mai Finnországba. Mika Kaurismäki (a Bűn és bűnhődés rendezőjének testvére) 1981-ben végzett a müncheni filmfőiskolán. Filmje, Az értéktelen az új német film, különösen Werner Herzog és Wim Wenders hatását tükrözi. A király, akinek nem volt szíve Mika Waltari azonos című regénye nyomán készült, a film forgatókönyvének írói között találjuk Daniel Katz, a magyarul is megjelent Amikor nagyapám átsíelt Finnországba és a Mikko Papiross csodálkozik című regények szerzőjének nevét. (A filmet a MOKÉP megvásárolta, előreláthatólag a jövő évben tűzi műsorra.)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/07 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6368