KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szerelem és galambok

Schreiber László

 

A film első félórájában végigpróbálhatjuk a vidámság fokozatait az értő kuncogástól az önkéntelen fölnevetésig. A helyzetek mulatságosak, a figurák még mulatságosabbak. A rendező a legkisebb erőlködés nélkül nevettet meg, és a megoldások fölényes könnyedsége, változatossága azzal kecsegtet, hogy ez még csak a kezdet. Aztán sajnos eszébe jut, hogy az élet komoly dolog, nem felelőtlen szórakozásból áll, meg hogy egyébként is, mást ígért a címben, és még mielőtt a könnyezni vágyó nézők végképp elhagynák a termet, szomorúbb és súlyosabb történések felé fordítja a kamerát. A szerelem és a családi tragédia kibontakozása és megoldása során aztán kiderül, hogy a rendező olyan ügyes filmet akart csinálni, (mint legutóbb, a Moszkva nem hisz a könnyeknek esetében), amelyben mindenki azt láthat és azt vehet komolyan, amit akar, és amit tud. Biztosan lesz, aki azt fedezi föl örömmel, hogy az elröpülő galamb visszatér párjához, mások meg azt, hogy a házasságtörésre készülő hős fölött az ogyesszai égbolt csillagai Ej, ej, Vászja! felirattá rendeződnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/10 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5705