|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégTörnek a kromoszómákTamás Amaryllis
Elkészült az orenburgi munkavállalók kálváriájáról szóló trilógia második része, a Törnek a kromoszómák. Az elsőt (Szállnak a varjak) egy éve mutatták be; az a károsultakat faggatta, ez a hivatalos vizsgáló bizottság tagjait.
Elemi etikai szabályok kényszerítik az orvost, hogy feltétel nélküli segíteni akarással, a betegséget kiváltó okok megtalálásával válassza ki a legkorrektebb gyógyító módszert. És itt van a dolog aláaknázva – jelenti ki az orenburgiak kivizsgálását végző orvos, aki nem klasszikus megbetegedéseket regisztrál, hanem évekkel később jelentkező, kémiai ártalmak, toxikumok, sugárfertőzöttség kiváltotta maradandó egészségkárosodást. Úgy tűnik, az ügy már nem söpörhető tovább a szőnyeg alá, éveken, évtizedeken át rejtegetett titkok buknak elő a személytelenség maszkjai mögül. De a hivatalos egyhelyben toporgás mégis azt a gyanút kelti, mintha azt várnák tőlünk, hogy megütközés nélkül fogadjuk el valóságnak, amit tegnap még lehetetlennek tartottunk, vagy amiről nem tudhattunk. A szakma presztízse előrébb valónak tetszik a tisztázásnál, a népjóléti miniszter lényeges információt nem tartalmazó mondatai, a „terhes örökségre” hivatkozás aligha elégíti ki a kárvallottakat. Ösztönösen védekezik: „nem érdemes itt évtizedes pereket nyitni”... „viruló egészségű, tagbaszakadt” ellenpéldát említ, s hogy „fölösleges félelmeket gerjesztenünk magunkban és másokban... bár nehéz az elkerülési folyamat” A radioaktív, vegyi fertőzés okozta génkárosodást kutató orvosnő megdöbbentő egyszerűséggel szemlélteti: az eltört kromoszómákban a maradék, rákos formációt tartalmazó onkogén generációkon keresztül viszi tovább a rossz utasítást, a letört regresszor gén hiányában.
A film alkotói nem tesznek mást, mint az orenburgi orvosi bizottság képviselőivel készített interjúikkal, archív felvételekkel nyilvánosan és nyíltan kérik a mai rendszer érintett vezetőit, hogy szenteljenek figyelmet a felvetett összefüggésekre, s történelmi, szakmai felelősségüknek megfelelően cselekedjenek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1229 átlag: 5.49 |
|
|
|
|