KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Levél H. Gy.-hez

Jancsó Miklós

 

Közlöm Veled, észrevettelek. Az a baj, hogy mások is. Vén marha, mondták. A hátad mögött, Barátod, a szakállas, meg: „mi a fasznak kell benézned a Jancsó urnájába”.

És nemcsak belenéztél, belemondtál. Hallottam. Halk volt, de megértettem. Meg tudtam is. Előre tudtam, ismerlek. Mindenkinek ezt szoktad mondani. A távozóknak. Eddig még mindenkinek megbízást adtál. Megbízatást. Hogyha van valami odafönt, jöjjön vissza és jelentse. Jelentse neked, hogy létezik, megfogható, valóságos. Van. Mert azt neked tudnod kell. Mert nem akarsz szarba kerülni. Mert, ha tényleg van ott egy kapu... Mert, ha a rosszak balra, a jók jobbra mennek? Mi? Mert akkor téged seggbe rúgnak. És akkor kicsusszansz az öröklétből, mi? És az kurva nagy pech lenne, mert élni jó, mi? És nem akarsz pechfógel lenni. És időben tudnod kell, mikor kell pálfordulni, mi? Bűnbánatice.

Ne krenkold magad. Van.

Ott, illetve itt ülök, tévét nézek. Ma már ötödször a Doktor Zsivágót. Holnapi ígéretük az Intolerance. Mindenki káromkodik. Csak úgy magában: anyád, anyád, anyád! Az Intolerance kedden is ment, meg szerdán. Magyar film csak egyszer. A Kádár kontra Kerekes. Csak az van raktáron. Andris barátod azt mondja, talán Kádár János miatt. És, hogy tulkok, mert a kettő nem konvergál. Ezt a kádárt még a Horthyék alatt csinálták. Andris szóvá tette, megmondta Gábrielnek. Andris azóta sehol.

Ödön szerint elküldték felhőt csipkézni. Ödön osztrák és állítólag író. A csipkézés rohadt meló. Igaz, van előnye is. Kihajolsz, látod Pestet. Csak a nagy dolgokat. Szab. szobor, ilyesmi. Többen az emtévé adótornyára állnak rá. Szemmel. Andris szerint az emtévének nincs is adótornya. Az sincs. Mégis, néha feljön valami zenés akármi. Hang nélkül. Belefülelni, de jó lenne! Itt nagyon meditatív a muzsika.

Összejövünk néhányan. Pestiek, bécsiek. A Radeczkyt fütyüljük, meg a Donauwalzert. A Rákóczit nem tudják. Most tanítom nekik a „Van nekem egy csíkos gatyám”-at.

Ha jössz, hozz egypár kazettát. Nem muszáj magyar filmet választanod. Vagy, ha nincs más, válassz angol feliratost.

És hozz egypár dollárt. Elfogadják a márkát is. Jók a banki kamatok. Különösen a Szántó Szpíritó. Mármint il banco.

Kell a pótlás. Fél litkó tej (milk), fél brúgó (bread). Per nap. Sabeszkor parizer (párizsi). Ló, de vért csinál.

Hétfőre szokták ígérni az utolsó ítéletet, világvégét, ilyesmit. Mutattak már animációs izét róla. Még nem jött be. Nagyon várjuk. Nagy a tré.

Mi van még?

Csajok nyista. Uniszex.

Kaja?

Manna. Generálszósz.

Inni?

Csak tiszta forrásból. Csöpög. Aláállsz, kinyitod a szád. Ha megteltél becsukod. Vagy betapasztják.

Este híradó.

Szabadtéri, mégis kong. Akit behajtottak, háttal ül. Tegnap benézett a Dán. Words, words, words, mondta. Én egyből nyögtem az Aranyt: Szó, szó, szó. A Dán bólintott. Úgy látszik, jó a fordítás. Nálunk csak nagy költők fordítanak... Words, estébé mondta és nagyot köpött. Furcsa, mert az a híre, Etont végzett. Furcsa.

Érzéseim éteriek. Gyógyszereznek – Angelopatikus (haha!) bisz-baszok. Olcsók, de emelni fogják.

Hepi vagyok. A jupik és hepik. Ők aztán igazán. Ezt Neked is szívből kívánom a mielőbbi viszontlátásig.

És ne feledd a pénzt! Báresz Geld. Az a biztos. Meg a halál (ez is haha!).

Régi barátsággal ölel a távolból JM

P.S. Ha még lent akarsz maradni (haha ez is), küldd magad előtt ezeket. A jupi-genget, hogy végre örüljenek, bazmeg. Savanyú képük végre felderül. Végre (ez az igazi haha!).

2019. 09. 09.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/09 06-07. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4559