KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szállnak a varjak

Tamás Amaryllis

 

Plohn József fotográfus ültette úgy fehér lepel háttér elé a szabadságharc életbenmaradottjait, ahogy Mihók Barna rendező-operatőr és Szirtes András (riporterként) az orenburgi „halálzónából”, a bogorodcsányi „halálbrigádból” visszatértek még nyilatkozni tudó és kívánó tagjait. Bogorodcsány, Orenburg, Tengiz szennyezett talaját, a Bisztrica fertőzött vizét, a radioaktív levegőt (Csernobil közel van) a „független szakértői bizottság” tagadja, a tények, az építkezésen elszenvedett gázmérgezés és sugárfertőzés (Tengizben kolera-és pestisfertőzés) egészségkárosító hatását, többszáz azóta elhunyt 30–40 éves fiatalember halálát pedig az Országos Munkaegészségügyi Intézmény cáfolja hivatalos jelentéseiben. A „túlélők” ma már tudják és állítják, hogy folyamatos életveszélyben dolgoztak a KGB által felügyelt, szögesdróttal körülvett lágerekben. S bár az OMÜI orvosai munkaártalomra utaló jelet „egyet sem találtak”, – ma már Tengiznek is vannak halálos áldozatai. így még súlyosabb az állami, párt-, vállalatvezetők felelőssége: nemcsak az 1974 óta tartó közöny és, elhallgatás miatt (akkor kötötték Szófiában a nemzetközi egyezményt), hanem a komoly orvosi gyógyításnak és kártérítésnek a megtagadása okán is. A nyilatkozók szerint több ezerre tehető a potenciálisan halálraítélt sugárfertőzöttek száma. Az Orenburg-ban dolgozott állampolgárok

1990 novemberében az Országgyűléshez fordultak követeléseikkel, – a Mai Nap és az Új Reflektor Magazin tényfeltáró riportokat közölt a szovjet-magyar barátság oltárán feláldozott építőkkel, valamint az elhunytak hozzátartozóival, elkészült egy könyv és ez a dokumentumfilm is. Ugyancsak 1990 novemberében a következő, – Örkény abszurd „egyperceseit” felülmúló – hirdetés jelent meg az Expressz című újságban: „Vegyépszer Rt. jó kereseti lehetőséggel keres tengizi munkára építész, gépész, villamos és műszerautomatikai műszaki ellenőröket, számítógépes programozókat valamint orosz és angol tolmácsokat. Ebben az évben végzett műszaki egyetemi diplomásokat is szívesen fogadunk. Jelentkezni szakmai önéletrajzzal a jamburgi igazgatóság műszaki osztályán: 1037 Szépvölgyi út 35. Tel.: 1-887-533. (PR640753).”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/03 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4078