|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1980/június
|
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
 |
|
 |
|
|
|
|
Láttuk mégEladóTamás Amaryllis
Az Eladó talányos mai kalandfilm – az árulásról, a szenvedésről és a szeretetről. Egy nő (futóatléta) és egy férfi (magándetektív) tévelygése a labilis, szabályok nélküli világban, az emberi kapcsolatok „sűrűjében”. Egy esztendőkig tartó szökés és annak állomásait egy hónapon keresztül követő utazás filmje, Boulogne sur Mertől New Yorkig. Egy egymás számára ismeretlen, „különös pár” vándorútja egymás felé az érzelmek, a cselekedetek kiismerhetetlennek tűnő labirintusában – az első szerelem elárultatásától, az illúziókkal való leszámolásig; a véglény-létezéstől az újraszületésig. A francia nő és az olasz férfi szokatlan lendülettel előadott, kegyetlen története oly merészen szól magányról, szabadságról, vágyról, szerelemről, a személyiség vad, önromboló erejéről, hogy bár magával ragad, végig a szakadék szélén egyensúlyoz.
„France Robert én vagyok.” – jelenti ki, Flaubert nyomán szabadon, a megszokott hétköznapi hazugságok szövevényes hálójából szökni kívánó „gazella” futását követő magánnyomozó. Laetitia Masson második filmje Franciaországban legalább akkora meghökkent csodálatot váltott ki, mint annak idején a Bovaryné. Szabálytalan remekmű az Eladó is.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 984 átlag: 5.54 |
 |
|
|
|
