|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1980/június
|
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
 |
|
 |
|
|
|
|
Láttuk mégSkorpiókirályHerpai Gergely
A Múmia II készítői hamar rájöttek, hogy a rettenetesen sablonos és idétlen folytatásban az egyedüli hatásos (vagy inkább hatásvadász) jelenet a Skorpiókirály támadása, és az izompacsirta vezér figurája maga is felülmúlja aZ Indiana Jones-utánzat főszereplőt meg a másodszorra gyorsan unalmassá vált „Múmiát”. Ezért gondolhatták, hogy remek Conan, a barbár-szerű filmet lehetne készíteni a „The Rock” (polgári nevén: Dwayne Douglas Johnson) főszereplésével egy, a Skorpiókirály korábbi kalandjait feldolgozó filmben. Tévedtek. Dwayne Douglas addig remek színész, amíg meg nem szólal, ez viszont elkerülhetetlenül bekövetkezik még a film elején… (Arnold Swarzenegger bizony Kevin Spacey-nek számít „The Rock” mellett, és ez sajnos igaz a többi színészre is.)
A történet és a látványvilág is a szokásos fantasy kliséket idézi: a készítők a történelmi hűség megőrzése érdekében (elvégre nem egy kitalált világról, hanem valóságos korról van szó) a minimális fáradtságot sem vették.
Talán jól is van így… A Skorpiókirály igazi akciófilm-rágógumi, gyorsan emészthető sztorival, és valóban egész látványos kardpárbajokkal. A sok Mátrix utánzat és kung-fu film után pedig szinte felüdülésként hat, hogy otromba, nehezen mozgó, de annál nagyobbat ütő, böhömnagy barbárok harcát láthatjuk. Nem szellemi felüdülés, de ezt pontosan tudja az ember, amikor beül rá a moziba…
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1042 átlag: 5.59 |
 |
|
|
|
