|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1980/június
|
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
 |
|
 |
|
|
|
|
CybervilágMacromedia FlashBerta László
Bevezetés a flash-technikába.
A FutureSplash fejlesztői 1996-ban mutatták be a merőben új, internetes alapon nyugvó multimédia-alkalmazást. A program forradalmat indított: az addig elterjedt pixelgrafikus eljárásokkal szemben – amely a képet képpontok összességeként tárolja – vektorgrafikus módon, vagyis koordináta-pontok szerint ágyazott alakzatokat a honlapokba. A fejlesztés lényege, hogy a vektorgrafikus alakzatok eltárolásához sokkal kevesebb adat kell, ráadásul ezek az alakzatok minőségromlás nélkül átméretezhetők, tetszés és szükség szerint nagyíthatók vagy kicsinyíthetők. A FutureSplash fejlesztői a Microsofttal és a Disneyvel kötöttek stratégiai szövetséget, majd 1996 novemberében a Macromedia Inc. felvásárolta a fejlesztő céget, és decemberben közreadta a Macromedia Flash névre keresztelt software 1.0 verzióját. A program legjelentősebb újdonsága a „shape morphing” funkció volt, mely kulcskockás – keyframe – megadással számolja az animáció változását, így a fázisrajzok elhagyhatóvá váltak. Rövidre rá a Macromedia közzétette a böngészőkbe beépített pluginját (Flash Player™), mely segítségével az elkészített mozik platformtól függetlenül lejátszhatóvá váltak. Már ez sem lett volna kevés, a program azonban sokkal többet tudott: az opciók közt különböző grafikai fájlok importálása, MP3 minőségű hang, bármikor kiértékelhető és megjeleníthető űrlapok alkalmazása szerepel. Az igazi áttörést 2001 hozta, amikor megjelent az ActionScript továbbfejlesztett verziója, amelyet idén váltott ki a V2.0: az új alkalmazás könnyedén megbirkózik a legismertebb videóformátumokkal, vagyis Quicktime-, AVI-, MPEG-mozikat importálhatunk a programba. A Flash ezáltal mindentudóvá vált, interaktív honlapok, játékok, prezentációk, multimédiás CD-k, illetve rövidfilmek egyaránt készíthetők a programmal. A Macromedia azóta folyamatosan bővít és töretlen ívben szárnyal, a versenytársak pedig szélvésszerű tempóban fejlesztenek, hogy beérjék a piacvezetőt – ez a versengés leginkább a felhasználók számára üdvös, hisz évről-évre jobb, a korábbiaknál okosabb és barátságosabb verziókat kaphatnak kézhez. Így a Flash, mint univerzális alkalmazás, újabb és újabb területeket hódít el, konkurens alkalmazásokat küldve korkedvezményes nyugdíjba. A Macromedia gazdag portfoliójának legfrissebb csodafegyvere a Flashlite, amely segítségével a cég betört a mobiltelefonok innovatív és jövedelmező piacára –már nem kell sokat várni rá, hogy kedvenc Flash-animációinkat és játékainkat telefonunkon futtassuk.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 995 átlag: 5.58 |
 |
|
|
|
