|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
KrónikaKéptávíróN. N.
A rotterdami filmfesztiválon bemutatták John Cassavetes legendás elsőfilmje, a New York árnyai eredeti változatát. A film elkészülte után mindössze öt alkalommal került közönség elé, majd Cassavetes több részt újraforgatott és átvágott. Az eredeti kópia ezután 45 évre eltűnt, maga a rendező sem tudott haláláig a hollétéről, miután az elveszett a New York-i földalattiban. A tekercsek évekig porosodtak a metró találttárgy-osztályán, majd aprópénzért egy pornófilm-gyűjtőhöz került, aki haláláig a padláson tartotta. Az unoka által felfedezett kópia a Cassavetes-szakértő Ray Carney jóvoltából került be a fesztivál programjába.
*
Mike Figgis hét évvel látványos távozása után visszatért a stúdiófilmek biztonságos talajára: a Time Code és a Hotel merész digitális kísérletei után komoly költségvetésű, hagyományos thrillert készített Cold Creek Manor címmel egy öreg vidéki házba költöző amerikai családról, akiket az előző tulajdonos mindenáron távozásra akar kényszeríteni. Főszerepben: Dennis Quaid, Sharon Stone és Juliette Lewis.
*
Theo Angelopoulos hozzálátott saját Gyűrűk Ura-vállalkozásához: a hatalmas költségvetéssel (18 millió euróból) készülő Trilógia Görögország 20. századi történelmét mutatja be egyetlen nő, Eleni sorsán keresztül. Az első rész, amely a Könnyező mezők címet kapta, 1919-ben indul Odesszában, és a második világháború eseményeivel zárul; a Harmadik szárny 1953 és 1974 között játszódik, az Örök visszatérés pedig az idős Eleni visszaemlékezését és unokáinak történetét mutatja be. A kész trilógia bemutatóját Angelopoulos az idei cannes-i fesztiválra tervezi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1231 átlag: 5.34 |
|
|
|
|