KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

A rotterdami filmfesztiválon bemutatták John Cassavetes legendás elsőfilmje, a New York árnyai eredeti változatát. A film elkészülte után mindössze öt alkalommal került közönség elé, majd Cassavetes több részt újraforgatott és átvágott. Az eredeti kópia ezután 45 évre eltűnt, maga a rendező sem tudott haláláig a hollétéről, miután az elveszett a New York-i földalattiban. A tekercsek évekig porosodtak a metró találttárgy-osztályán, majd aprópénzért egy pornófilm-gyűjtőhöz került, aki haláláig a padláson tartotta. Az unoka által felfedezett kópia a Cassavetes-szakértő Ray Carney jóvoltából került be a fesztivál programjába.

 

*

 

Mike Figgis hét évvel látványos távozása után visszatért a stúdiófilmek biztonságos talajára: a Time Code és a Hotel merész digitális kísérletei után komoly költségvetésű, hagyományos thrillert készített Cold Creek Manor címmel egy öreg vidéki házba költöző amerikai családról, akiket az előző tulajdonos mindenáron távozásra akar kényszeríteni. Főszerepben: Dennis Quaid, Sharon Stone és Juliette Lewis.

 

*

 

Theo Angelopoulos hozzálátott saját Gyűrűk Ura-vállalkozásához: a hatalmas költségvetéssel (18 millió euróból) készülő Trilógia Görögország 20. századi történelmét mutatja be egyetlen nő, Eleni sorsán keresztül. Az első rész, amely a Könnyező mezők címet kapta, 1919-ben indul Odesszában, és a második világháború eseményeivel zárul; a Harmadik szárny 1953 és 1974 között játszódik, az Örök visszatérés pedig az idős Eleni visszaemlékezését és unokáinak történetét mutatja be. A kész trilógia bemutatóját Angelopoulos az idei cannes-i fesztiválra tervezi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/03 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1853