|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
KrónikaA gép lelkeSzerzőink figyelmébeN. N.
Meghallván az idők szavát, szerkesztőségünk is áttért a számítógépes lapkészítésre. Tudjuk, a gépnek lelke van. Méghozzá gonosz, sötét lelke. Kérjük hát régi és leendő szerzőinket, ha jót akarnak nekünk és szövegeiknek, ezentúl tartsanak be bizonyos formai szabályokat. Word 6.0-ás szövegszerkesztő programban dolgozunk, lehetőleg ehhez a programhoz készült, vagy legalábbis erre „gond nélkül” konvertálható szövegeket várunk. A szöveget másfeles sortávval, soronként 60 leütéssel (kb. a 13-as számhoz kell állítani a jobb oldali margót a vonalzón), oldalanként 26 sorral kérjük. A szöveget balra kell kizárni. A betűtípus: Times New Roman. A betűnagyság 14-es. (A cikk címében is!) A filmcímeket kurzívval szedjék, aláhúzni nem kell. A bekezdés végére érve üssék be az entert, semmi más módon ne jelezzék az új bekezdést (ne kezdjék beljebb a sort, ne nyomják meg a tabulátort). Lehetőleg magyar ékezetes klaviatúrát használjanak, és jelezzék a rövid és hosszú magánhangzókat. A cikket floppyn és nyomtatva is kérjük.
Akinek nincs számítógépe, természetesen hozhatja gépelve is a szövegét.
Köszönjük.
A Szerkesztőség
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1048 átlag: 5.45 |
|
|
|
|