KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Beszélgetés Miklós Ádámmal

Sorsok és értékek

Teszár Dávid

Portréfilm egy egyedülálló külföldi művészről, akinek a munkássága ezer szállal kapcsolódik a magyar kultúrához.

 

Miklós Ádám az első magyar rendező, akinek az alkotását megvásárolta a Netflix: a tibeti buddhista szerzetesnőkről szóló Dolma lányai (2013) nagy sikernek bizonyult az Egyesült Államokban, és hasonlóképp kedvező fogadtatásban részesült a tibeti gyógyászatot bemutató Menla hagyatéka (2016) is. Legfrissebb munkája, A magyar nóta belga mestere egy rendhagyó emberi sors krónikája: egy olyan életvidám, vak hegedűművész portréja (Tcha Limberger), aki a magyar cigányzene kedvéért még a nyelvünket is tökéletesen elsajátította.

 

Hogyan lett belőled dokumentumfilm-rendező?
Eredetileg író szerettem volna lenni. Egy véletlen folytán fedeztem fel a filmet, még középiskolásként az egyik nyáron hülyéskedtem a haverjaimmal, csináltunk egy amatőr munkát, ezek után kezdett el érdekelni a filmezés. Amikor a skót St. Andrews Egyetem filmszakán tanultam, akkor már tudtam, hogy én egyszer ennek a gyakorlati oldalával szeretnék foglalkozni, de a dokumentumfilm nem kifejezetten érdekelt. Az egyetemen vezettem egy filmes szakkört, ahol kéthetente kellett készíteni egy rövidfilmet. Harmadéves egyetemistaként jött egy megkeresés, hogy lenne lehetőség Tibetben forgatni, végül is ebből lett a Dolma lányai, ami nagyon nagy ugrást jelentett a korábbi, maximum kétperces kisfilmjeimhez képest, de szerencsére jól sikerült. A legtöbb nagy amerikai egyetem egyébként tart belőle kópiát, mert egy olyan speciális témáról szól, amelyről korábban még nem készült dokumentumfilm. Az egyik stábtagot nagyon érdekelte a tibeti orvoslás, rajta keresztül lett meg a Menla hagyatéka témája.

A hagyomány- és értékőrzés jegyében áll A magyar nóta belga mestere is, bár ezzel az alkotással már magyar vizekre eveztél. Hogy találtál rá erre a különleges zenészre?
Véletlenszerűen kaptam hozzá egy ajánlást a Dolma lányai után, és aztán találkoztam vele személyesen Brüsszelben. Engem a pozitív emberi történetek érdekelnek, amelyek értéket közvetítenek, és ezt az ő karakterében teljes mértékben megtaláltam. Limberger türelmes, nyitott más emberekre és kultúrákra, az egész lénye ezt közvetíti. Isteni szerencse, hogy rátaláltam.

Limberger egyébként más zenei stílusnak is a mestere?
Róla egy ennél bővebb filmet is lehetne csinálni, bár a személyes érintettség okán (a volt felesége magyar) kitüntetett figyelmet szentel a magyar zenének. Emellett ugyanilyen magas fokon űzi a görög zenét, a gypsy jazzt és a flamencót is.

Mi történt a főszereplővel a forgatás óta?
Azóta született még egy gyermeke a filmben is látható zenész hölgytől. Kár, hogy ez már nem kerülhetett bele a végső verzióba.

A filmedet júniusban bemutatták a Duna Worldön és az M5 csatornán is. Várható-e, hogy más formában is elérhető lesz a nézőknek?
Most épp a nemzetközi fesztiválkörön dolgozunk nagy erőkkel. Az egyik magyar forgalmazó felvetette, hogy lehetne néhány vetítést tartani Budapesten, ez jelenleg szervezés alatt áll. Megmutatjuk az HBO Go-nak is, hátha megtetszik nekik. Természetesen az a célunk, hogy minél több emberhez eljusson a film.

Vannak játékfilmes ambícióid?
Az a szerencsém, hogy az előző munkámhoz hasonlóan A magyar nóta belga mesterének is nagyjátékfilmes producere van, így volt már lehetőségem belelátni egy játékfilmes forgatásba. Régóta érdekel a játékfilm, de emellett nem szeretném elhagyni a dokumentumfilmes formát. Van egy rövidfilmes forgatókönyvem, annak az elkészülte után szóba jöhet majd egy potenciális nagyjátékfilm.

 

A magyar nóta belga mestere – magyar dokumentumfilm, 2019. Rendezte: Miklós Ádám.  Írta: Yvonne Bauer és Miklós Ádám. Kép: Miklós Ádám. Hangmérnök: Császár Gábor. Szereplők: Tcha Limberger, Vivi Limberger, Fapy Lafertin, Coen De Cauter, Liana Gourdija. Producer: Ferenczy Gábor, Muhi András. Gyártó:Focusfox.  Támogató. NMHH Média Mecenatúra Program / MTVA. A Duna World bemutatója. 55 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/08 32-33. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14210