|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
Mozi25 km/h - Féktelen száguldásBaski Sándor
25 km/h – német, 2018. Rendezte: Markus Goller. Írta:
Oliver Ziegenbalg. Kép: Frank Griebe. Zene: Andrej Melita és Peter Holm.
Szereplők: Lars Eidinger (Christian), Bjarne Madel (Georg), Sandra Hüller
(Tanja), Franka Potente (Ute), Alexandra Maria Lara (Ingrid). Gyártó: Pictures
in a Frame. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos.
116 perc.
Az alapszintű forgatókönyvírói kurzusokon Oliver
Ziegenbalg könyve ideális vizsgamunka lenne: a tananyagot a karakterépítéstől a
párbeszédeken át a dramaturgiai ív felrajzolásáig mintaszerűen mondja fel – és közben
nincs egyetlen olyan eleme sem, amellyel ne találkozhattunk volna korábban.
Adott a két, egymástól gyökeresen különböző főszereplő (az ácsként dolgozó,
visszahúzódó Georg születése óta ugyanott él, testvére agilis, világjáró
üzletember), a cselekményt beindító, sorsfordítónak bizonyuló esemény (a
fivérek apjuk temetésén találkoznak újra évtizedes kihagyás után), és a road movie kibeszéletlen konfliktusok
feloldására (is) alkalmas kalandnarratívája (gyerekkori tervüket beteljesítve a
két negyvenes férfi mopeden akarja átszelni Németországot a Fekete-erdőtől a
Balti-tengerig).
Filmográfiája alapján Markus Goller rendező inkább
tekinthető biztos kezű dramedy-iparosnak,
mint szerzői rendezőnek, de közben feltűnően ragaszkodik kedvenc témáihoz. Túl
azon, hogy szereti a furcsa párosokat, az apahiány és az apakeresés több
filmjének is központi témája (Barátság!,
Szimpli), és van, ahol a 25 km/h-hoz
hasonlóan az apává válástól való félelem az egyik leküzdendő akadály (Frau Ella). A vígjáték-szituációk
halmozása mellett a lélekemelés is a cél – a szereplők ezekből a történetekből
természetesen jobb emberekként kerülnek ki, és Féktelen száguldás is ugyanezen a jól bejáratott ösvényen halad.
Georg és Christian kalandtúrájának talán csak egyetlen, nem szokványos eleme
van, mégpedig az, hogy szereplői idősebbek a műfajban megszokottnál, így a
kapunyitási és az életközepi válsággal egyszerre kell megküzdeniük.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|