|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
MoziYao utazásaBaski Sándor
Yao – francia-szenegáli, 2018. Rendezte: Philippe Godeau.
Írta: Philippe Godeau és Agnés de Sacy. Kép: Jean-Marc Fabre. Zene: Matthieu
Chedid. Szereplők: Omar Sy (Seydou), Lionel Louis Basse (Yao), Fatoumata
Diawara (Gloria), Gwendolyn Gourvenec (Laurence). Gyártó: Pan Européenne /
Korokoro. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 103 perc.
A kortárs francia mozi egyik legnagyobb csillaga, Omar Sy
önálló, a nemzetközi (film)piacon is jól értékesíthető branddé nőtte ki magát.
A komikusként induló színész az Életrevalók
ikonikus szerepe óta a romantikus melodrámák és a keserédes dramedyk
specialistájává vált. Sikerült elérnie, hogy már nem kisebbségi hátterű, hanem
szimplán „csak” francia színészként jegyzik – jól illusztrálja mindezt, hogy
amikor egy-egy remake-ben (Derült égből
apu; Doktor Knock) eljátssza az
eredetileg fehér bőrű karaktert, a történet utalást sem tesz a származására.
Ennek ellenére Sy nem utasítja el azokat a szerepeket sem, amelyekkel
Franciaország gyarmati örökségére (Csokoládé)
vagy saját családi hátterére reflektálhat. Míg a Sambában még egy átlagos szenegáli bevándorlót alakított, addig a Yao utazásának sztárszínésze immár
nyilvánvaló alteregó. Noha íróként nincs a stáblistán feltüntetve, meglehetősen
valószínű, hogy a Szenegálban a családja múltja után kutató, de már
Franciaországban született férfi megformálásához saját élményeit is
felhasználta.
A második generációs bevándorlók identitáskeresése
izgalmas és aktuális téma, de Philippe Godeau író-rendezőnek (A javulás útján, 11.6) többnyire álkérdések jutnak róla eszébe. A Yao utazása olyan tanmese, amelyben épp
csak, hogy nem mondják bele a tanulságot a kamerába. Attól kezdve, hogy a 13
éves, óriási szegénységben élő Yao elszökik a fővárosba, hogy idoljával, a Sy
által alakított sztárszínésszel találkozhasson, nyílegyenes út vezet a
lélekemelőnek szánt fináléig, amikorra is hősünk ráébred, hogy túlságosan
elszakadt a gyökereitől. Az eredeti helyszíneken forgatott film esztétikusan
fényképezett road movie-ként szépen megállja a helyét, Sy is karizmatikus, mint
mindig, de a szituációk, a dialógok és maga a nagy utazás annyira kimódolt,
hogy arra még az előbb-utóbb nyilvánvalóan elkészülő hollywoodi feldolgozás sem
lesz képes rálicitálni.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|