KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Parázs a szívnek

Benke Attila

Magyar, 2018. Rendezte: Vámos Zoltán. Szereplők: Szabó Erika, Viktor Balázs, Bezérdi Zoltán. Forgalmazó: Fantasy Film. 94 perc.

 

Az 1945 előtt népszerű melodráma és tragikus románc az évtizedek során kikopott a magyar mozikból, és az utóbbi években inkább romantikus komédiákban (Coming Out, Pappa pia, Kölcsönlakás) vagy szerzői filmekben (Viharsarok, Rossz versek, Virágvölgy) jelent meg a beteljesületlen szerelem problémája. A főállásban orvosként dolgozó Vámos Zoltán első nagyjátékfilmje, a Parázs a szívnek feleleveníti a tragikus románcok hagyományát, ám nem fogja visszahozni a műfajt a fősodorba.

A Parázs a szívnek egyik főhőse, Tamás az életet nagy kanállal habzsoló tehetséges színész, aki Rómeót játszaná Shakespeare klasszikus tragédiájának modernizált változatában, ám alkoholizmusa veszélybe sodorja karrierjét. Szíve választottja, Viktória sikeres és precíz orvos, aki konszolidált életet él, azonban a cselekmény elején magányos, és arra vágyik, hogy kikerüljön komfortzónájából. Kapóra is jönne neki új páciense, a kórházba került, arcátlanul nyomuló Tamás, de hiába izzik fel a szenvedély a két fiatal között, a szerelem parazsából képtelenek lobogó tüzet csiholni.

Vámos Zoltán szerelmi drámája potenciálisan érdekes: a főhősök gyorsan eljutnak az összeköltözésig, ezt követően pedig előjönnek leküzdhetetlen ellentéteik. Ám Vámos tipikus elsőfilmes hibát vétett: túl sok mindent szeretett volna belezsúfolni ebbe a történetbe. A tragikus románc szempontjából felesleges Tamás alkoholfüggősége, a szerelmesek személyiségkülönbsége önmagában megfelelő konfliktusforrás lenne egy párkapcsolati drámában. A rendező megkísérli megmagyarázni a függőséggel a két fiatal közös életének félresiklását, holott néhány jelenetben bebizonyosodott, hogy Viki nagyon nem érzi jól magát párja harsány baráti társaságában, illetve nem tudja elviselni a férfi szétszórtságát és flegmaságát sem, aminek nem sok köze van az alkoholizmushoz.

Hihetetlen már a kapcsolat kialakulása is: Viki egy-két jelenetben ellenáll, aztán három-négy jelenet múlva olyan könnyedén adja be a derekát, mintha csak Tamás korábbi buta barátnőihez lenne hasonló. A film helyzetén az sem javít, hogy a nőket adható-vehető hústömegnek kezelő férfihős azonosulásra alkalmatlan karakter. Ha még arról szólna a Parázs a szívnek, hogy ez az ember elindul a pozitív irányú változás útján, akkor más lenne a helyzet, de Tamás figurája a cselekmény előrehaladtával egyre taszítóbbá válik. Így nincs súlya a férfihős végső idegösszeomlásának sem, ami amúgy nem következik a legszívesebben csak lézengő, szerelmét is meggyűlölő karakter cselekmény elején felépített jelleméből.

Vámos Zoltán párhuzamos vágásokkal és előre utalásokkal próbálja izgalmasabbá tenni a filmet, ám a formanyelvi játékok nem képesek feledtetni a forgatókönyv súlyos logikai hibáit. A Parázs a szívnek legfeljebb a Vikit megformáló Szabó Erika szépsége és színészi alakítása miatt nézhető, egyébként méltán tűnt el a köztudatból a DVD-kiadásig.

Extrák: Így készült a film, eredeti előzetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14131