|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
MoziÉletem értelmeiSándor Anna
Nos batailles – francia,
2018. Rendezte: Guillame Senez. Írta: Raphaelle Desplechin. Kép: Elin
Kirschfink. Szereplők: Romain Duris (Olivier), Lucie Debay (Laura), Laetitia
Dosch (Betty), Laure Calamy (Claire). Gyártó: Les Films Pelléas / Iota
Production. Forgalmazó: ADS Service. Felirat.
98 perc.
Klasszikus apafilmet rendezett Guillaume Senez: az Életem értelmei azt mutatja be, ahogy egy férfi helyre teszi a
prioritásait, és megtanul apaként részt venni a gyerekei életében. Ha csak a
témáját nézzük, a 2018-as belga-francia film nem egy revelatív darab, inkább az
érzékenységével bizonyul többnek a hasonló témájú filmeknél. A túlterhelt
raktári munkás és elkötelezett szakszervezeti tag, Olivier szinte csak aludni
jár haza. Nem mintha hiányozna otthonukból a szeretet, a felesége, Laura lassan
mégis belerokkan ebbe a magárahagyottságba és egy nap elhagyja a családját.
Olivier pedig ott marad a két kisiskolás gyerekükkel, és fogalma sincs, mihez
kezdjen. A film többet nem is foglalkozik Laurával, sőt felelősöket sem kezd
keresni, miközben egy komoly társadalmi tabut érint, a gyermekeit elhagyó anya
problémáját. Akkor sem hibáztat, amikor azt a gyakori helyzetet vizsgálja,
amelyben egy apa kizárólag a munkájára figyel, és nincs jelen a családjában. Az
író-rendező ehelyett – a kézikamera segítségével – szinte testközelről követi
végig Olivier útját a krízisben.
Senez már első filmjében, a tinédzser-terhességről szóló Maxime és Mélanie-ban is foglalkozott a szülői
lét kérdéseivel, ezúttal komikus és drámai jelenetekben mutatja be a
szülő-gyerek kapcsolatok örömeit és buktatóit. Mivel komplex ábrázolásra
törekszik, azt sem hanyagolja el, milyen munkahelyi kihívások érik Olivier-t
egyedülálló szülőként, vagy hogyan dolgozza fel a párkapcsolati sokkot. Az Életem értelmei elsősorban a főszereplő,
Romain Duris filmje, de élénk színfoltként ellenpontozza a húgát alakító Laetitia Dosch, akinek karaktere levegőt enged a
válság fullasztó klausztrofóbiájába. Egy-két összecsapott jelenettől
eltekintve, az Életem értelmei
tisztességesen összerakott, humánus film, amely szerencsére nem intézi el a
fajsúlyos témát banális álmegoldásokkal.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|