|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
MoziMaraVarga Zoltán
Mara
– amerikai, 2018. Rendezte: Clive Tonge. Írta: Jonathan Frank. Kép: Emil
Topuzov. Zene: James Edward Barker. Szereplők: Olga Kurylenko (Kate), Craig
Conway (Dougie), Rosie Fellner (Helena), Mackenzie Imsand (Sophie), Lance E.
Nichols (McCarthy). Gyártó: Moon River Studios / Synchronicity Entertainment.
Forgalmazó: ADS Service. Feliratos.
98 perc.
Semmi
meglepő nincs abban, hogy a horrorfilmet régóta meghitt viszony fűzi a rémálom
jelenségéhez, hiszen a műfajt akár a rémálmok föltérképezésének kísérleteként
is elgondolhatjuk, amely közelebb vihet a kimondhatatlan szorongások
artikulálásához s a félelmekkel történő szembenézéshez. Goya rézkarcának híres
figyelmeztetése a horror poklainak kapujára kívánkozik: „Az értelem álma
szörnyetegeket szül.” Álmokban kísértő fantomoktól rettegő karakterek, sikoltva
ébredő áldozatjelöltek s lidércnyomás és ébrenlét labirintusaiban bolyongó
elveszettek népesítik be például a Lelkek
karneválja, az Iszonyat vagy Az őrület torkában képsorait, sőt minden
idők legnagyobb karriert befutott horrorfiguráinak egyike, Freddy Krueger is
rémálmokból érkezett.
Az ő
babérjaira tör most az Amikor lehunyod a
szemed szörnyalakja, Mara (rá utal a film eredeti címe). Az Elm utca
fiataljait tizedelő borotvakesztyűs monstrumnak azonban nem kell tartania a
trónkövetelőtől, ahogyan a film nézőinek sem az álmatlan éjszakáktól a
mozivetítés után. A kudarc sokban magyarázható a markáns atmoszféra hiánya és a
vánszorgó tempó mellett azzal, hogy a rém az áldozatjelölteket az alvási
bénulás állapotában cserkészi be, a hősök önvédelmi aktivizálódásának érdemi
lehetősége nélkül pedig csődöt mond a feszültségépítés. Mindennek tetejébe a
szörny kevéssé kiaknázott, homályos árnyalak marad csupán, aki küllemében bár
emlékeztet a kortárs horror olyan nyúlánk figuráira, mint amilyen a Slender Man
szörnye, mégis leginkább a 30 éves Pumpkinhead bosszúdémonára hajaz – annak
mitologikus-misztikus háttere és mélysége nélkül. Szándékolatlan önreflektív
iróniát eredményezhet továbbá, hogy míg a szereplők az elalvástól rettegnek, a
film nézőinek is komoly kihívást jelenthet ébren maradni, amit az előre
sejthető sokkeffektusok sem kifejezetten segítenek elő.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|