|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégA bátrak igazságaNevelős Zoltán
Egy asszony a Sivatagi Viharban. Pontosabban a Sivatagi Vihar kapujában: van-e esély kideríteni, mi is történt egy rég elmúlt éjszakán az iraki sivatag egyik távoli zugában? A szemtanúk elbeszélései ellentmondanak egymásnak, mindenki másképp emlékszik, és senki sem szívesen.
A háborúból (testi) épségben hazatért tiszt, akit a frontvonal zűrzavarában elkövetett végzetes tévedése miatt emészt az önvád, második esélyként azt a feladatot kapja, vizsgálja ki, rászolgált-e a posztumusz kitüntetésre egy mentőakcióban elesett helikopterparancsnok-asszony? (Meg Ryan a flaschbackekben mint nő a fiúk között, ismét bebizonyítja, hogy nemcsak bájos szerelmes szerepekre termett.)
Az eseményeket rekonstruáló tiszt szerepében Denzel Washington (a becsületes ember mai ikonja az amerikai moziban) ismét felölti az egyenruhát Edward Zwick rendező kedvéért, akivel már Az 54-ik hadtestben is az Egyesült Államok dicsőségének öregbítésén munkálkodtak. Új filmjük az első hollywoodi produkció, amely kritikus hangon szól az Öböl-háborúról. A háborúról, amelyre még minden néző jól emlékszik a tévéből. Nem lehet hát szó ámításról, mindenki tudja, a mélyben más rejlik, mint amit a felszín mutat. A hadsereg egyszerű megoldást vár, hősi halottra van szükségük, a túlélők vallomásai azonban mind más verzióját adják az esetnek. Hősünk kockára teszi pályafutását, családja békéjét, amikor egyre messzebbre merészkedik az igazság keresésének nemes odisszeiáján.
A japán útonálló történetével ellentétben ennek a filmnek nem az a témája, hogy a valóságot teljesen soha nem ismerhetjük meg, végül eljutunk az egyetlen, minden kétséget kizáró változatig, amely azonban. sajnos nem túl meghökkentő. A végkifejletet pedig akkora adag szirupöntettel tálalják, hogy azzal sikerül csaknem teljesen elfeledtetni a film első részének nagy igényeit, a hazafiságnak éppen azt az olcsó eszközökkel való népszerűsítését látjuk, amely ellen hősünk kezdetben csatába indult.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 975 átlag: 5.6 |
|
|
|
|