KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

1980/június

• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

DVD

Az idegen

Géczi Zoltán

The Foreigner – amerikai–brit–kínai, 2017. Rendezte: Martin Campbell. Szereplők: Jackie Chan, Katie Leung, Pierce Brosnan. Forgalmazó: ADS Service. 113 perc.

Martin Campbell kophatatlan érdemekkel bíró rendező: kétszer hozta vissza a klinikai halál méltatlan állapotából a James Bond-sorozatot (Aranyszem, 1995; Casino Royale, 2006), ő jegyzi a széria újkori történetének legkiválóbb tételeit, mert érti és érzi a figurát, neoklasszikus stílusa pedig tökéletesen illeszkedik a 007-es ügynök lélektani profiljához. Az idegen józanon szabott 113 percében tizenöt év elteltével rehabilitálja kedvenc Bondját, Pierce Brosnant, a kínai befektetők kedvében járva társítva őt össze Jackie Channel ezen lineáris szerkezetű, elegánsan puritán, intelligens és intenzív moziban. A forgatókönyv bosszútörténetként kerül értékesítésre, de a kész műben Brosnan szenvtelen karizmájának és a kimért, precíz kameramunkának köszönhetően az 1970-es években forgatott politikai thrillerek letisztult, hűvös hangulata dominál, holott Jackie Chan akárhány évesen is hajmeresztő dolgokra képes, amely képességek közé ez alkalommal a szerepjátszás is beleértendő. Öröm látni, hogy a kínai filmipar élő legendájára rendes színészként is számított, sőt épített a rendező, a koros akcióhős pedig elragadó természetességgel hozza a hallgatag és félszeg, súlyosan traumatizált, mégis könyörtelenül céltudatos, a kétségbeesés végső stációiba aláereszkedő kisembert. A kemény és megkeseredett férfiak életre-halálra menő játszmája nem csupán akciófilmként, de drámaként is remekül funkcionál, Campbell stílusa pedig önmagában is komoly értéket képvisel a kortárs filmezés világában, ugyanakkor a James Bond franchise jelen helyzetének ismeretében az a nyugtalanító érzése támadhat a nézőnek, miszerint mégis jobban jártunk volna, ha a rendező a producerek szavára hallgatva kitart a 007-filmek mellett.

Extrák: Nincsenek.