KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Batman Kétarc ellen

Kránicz Bence

Batman vs. Two-Face – amerikai, 2017. Rendezte: Rick Morales. Forgalmazó: Warner Home. 72 perc.

 

A gothami főügyészből vérszomjas maffiózóvá lett Harvey Dent, azaz Kétarc karaktere nem sokkal a sorozat indulása után mutatkozott be a Batman-képregényekben. Harminc éven át mindazonáltal csak epizodistaként, alkalmanként feltűnő, meglehetősen súlytalan figuraként kezelték az írók. Nem csoda: a Dr. Jekyll által inspirált Dent aljas gazember és tragikus hős egy személyben, a Batman-kánon egyik legárnyaltabb figurája nemigen illett az ötvenes-hatvanas évek kisiskolásoknak szóló szuperhőskalandjaihoz. Éppen ezért tűnik bizarr választásnak a főgonosz szerepére egy olyan rajzfilmben, amely a parodisztikus Batman-tévésorozat újkeletű internetes népszerűségét aknázza ki (A köpenyes lovagok visszatérnek című előzményről a Filmvilág 2017/01. számába írtam).

A vállaltan vígjátéki hangvétel miatt nem is Dent klasszikus eredettörténete jelenik meg a filmben. Nincs szó bántalmazó családról, lelki betegségekről, a bűnözőkkel vívott eredménytelen küzdelemről és a tárgyaláson arcba fröccsentett kénsavról. Mindezek helyett a Joker bandájából kiszipkázott „gonoszság-esszencia” a felelős Dent torzulásáért, az ostobácska felütés után pedig rögtön alább is adunk az elvárásainkból. A Batman Kétarc ellen legfeljebb annyira tud szórakoztató lenni, amennyire a főhős atyáskodó kiszólásai, Robin szóviccei és a mókás mellékalakok azzá tudják tenni. A Batman-rajongóknak bizsergető érzés viszontlátni az 1966-os tévésorozatban debütált mesterbűnözőt, a bibliofil hajlamú Könyvmolyt, de ez is sekélyes mulatság. A legnagyobb csalódást maga Kétarc okozza, akivel kapcsolatban felmerül ugyan, hogy az őt ért baleset valójában csak felszabadította a benne szunnyadó pszichopatát, az írók azonban valósággal menekülnek attól, hogy akár csak ezt végiggondolják. Pedig értő kezekben Harvey Dent Batman torz tükörképévé válik, aki a törvény megszállott védelmezőjeként Bruce Wayne-nel szemben arra a belátásra jut, hogy szörnyetegek között csak egy másik szörnyeteg tehet rendet. Tudatosan lép a bűn útjára, ám törékeny piszichéje képtelen feldolgozni, amit ott talál. Pszichológiai érdeklődésű olvasók bízvást fordulhatnak a legjobb Kétarc-képregényekhez, a friss rajzfilm viszont nem nekik készült.

Extra: A DC-animációk reklámja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13512