KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az Igazság Ligája: Az új küldetés

Kránicz Bence

Justice League: The New Frontier – amerikai, 2008. Rendezte: Dave Bullock. Forgalmazó: Warner Home. 75 perc.

Amikor 2016 májusában Darwyn Cooke-ot elvitte a rák, az amerikai képregényipar egyik legnagyobb tehetségét veszítette el. Az 53 éves korában elhunyt író-rajzoló legtöbb munkája a DC kiadónál jelent meg, de a gyártósorhoz nemigen ült oda: havi sorozatot ritkán készített, inkább főáramon kívül, a sűrű megjelenés kényszere nélkül szeretett dolgozni. Fájdalmasan korán lezárult életművébe két opus magnum fért bele. Az egyik a Richard Stark hard-boiled krimijei nyomán készített Parker-sorozat, a másik az Igazság Ligája eredettörténetét újramesélő The New Frontier, ez utóbbiból 2008-ban készült el az itthon most megjelenő animációs adaptáció.

A Parkerhez és egyéb munkáinak legjavához hasonlóan a New Frontier is árulkodik róla, hogy Cooke nem a saját korában érezte igazán otthon magát. Történetválasztásaival és rajzstílusával is inkább a negyvenes-ötvenes évek amerikai ponyvakultúrájához kapcsolódott, szuperhősképregényeit ugyanúgy ravasz femme fatale-ok, keményöklű detektívek és paranoiás kormányügynökök népesítik be, mint műfajilag is a noirhoz sorolható munkáit. A New Frontierben a háború utáni Amerika történetét fésüli össze a DC szuperhőskánonjával, a cselekmény akkor játszódik, amikor a régi hősöket ellehetetleníti a hidegháborús boszorkányüldözés, de már készülődnek az újak. A valós történelmi eseményekbe illesztett szuperhőskalandok a posztmodern szemléletnek megfelelően melankolikus, nosztalgikus árnyalatot kapnak: hőseink egy igazibb, jobb világért harcoltak, amely persze mese volt csak, miként John F. Kennedynek az eredeti címet ihlető, 1960-ban elmondott, nevezetes „Új határ” beszédében sem volt könnyű hinni a néhány évvel későbbi dallasi merénylet után.

Hogy mi szűrődik át mindebből a rajzfilmbe? Jóformán semmi, maradnak a kalandok és néhány korfestő kiszólás. A képi világot szerencsére Cooke szenzációs karaktertervei határozzák meg, így a film kétségtelenül veri a DC-animációs középszert, és a cselekmény sűrítése is sikeresnek mondható. Nem árt senkinek a filmváltozat, ám talán egyik korábbi DC-adaptáció esetében sem volt annyira igaz, mint itt, hogy inkább az eredeti képregényt érdemes elolvasni.

Extrák: Portréfilm Darwyn Cooke-ról, kisfilmek (Az Igazság Ligája történelme; A végzet légiója), audiokommentárok, előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13470