|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
DVDAz Igazság Ligája: Az új küldetésKránicz Bence
Justice League: The New Frontier – amerikai, 2008. Rendezte: Dave Bullock. Forgalmazó: Warner Home. 75 perc. Amikor 2016 májusában Darwyn
Cooke-ot elvitte a rák, az amerikai képregényipar egyik legnagyobb tehetségét
veszítette el. Az 53 éves korában elhunyt író-rajzoló legtöbb munkája a DC
kiadónál jelent meg, de a gyártósorhoz nemigen ült oda: havi sorozatot ritkán
készített, inkább főáramon kívül, a sűrű megjelenés kényszere nélkül szeretett
dolgozni. Fájdalmasan korán lezárult életművébe két opus magnum fért bele. Az
egyik a Richard Stark hard-boiled krimijei nyomán készített Parker-sorozat, a másik az Igazság
Ligája eredettörténetét újramesélő The
New Frontier, ez utóbbiból 2008-ban készült el az itthon most megjelenő
animációs adaptáció.
A Parkerhez és egyéb munkáinak legjavához
hasonlóan a New Frontier is árulkodik
róla, hogy Cooke nem a saját korában érezte igazán otthon magát.
Történetválasztásaival és rajzstílusával is inkább a negyvenes-ötvenes évek
amerikai ponyvakultúrájához kapcsolódott, szuperhősképregényeit ugyanúgy ravasz
femme fatale-ok, keményöklű detektívek és paranoiás kormányügynökök népesítik
be, mint műfajilag is a noirhoz sorolható munkáit. A New Frontierben a háború utáni Amerika történetét fésüli össze a DC
szuperhőskánonjával, a cselekmény akkor játszódik, amikor a régi hősöket
ellehetetleníti a hidegháborús boszorkányüldözés, de már készülődnek az újak. A
valós történelmi eseményekbe illesztett szuperhőskalandok a posztmodern
szemléletnek megfelelően melankolikus, nosztalgikus árnyalatot kapnak: hőseink
egy igazibb, jobb világért harcoltak, amely persze mese volt csak, miként John
F. Kennedynek az eredeti címet ihlető, 1960-ban elmondott, nevezetes „Új határ”
beszédében sem volt könnyű hinni a néhány évvel későbbi dallasi merénylet után.
Hogy mi
szűrődik át mindebből a rajzfilmbe? Jóformán semmi, maradnak a kalandok és
néhány korfestő kiszólás. A képi világot szerencsére Cooke szenzációs
karaktertervei határozzák meg, így a film kétségtelenül veri a DC-animációs
középszert, és a cselekmény sűrítése is sikeresnek mondható. Nem árt senkinek a
filmváltozat, ám talán egyik korábbi DC-adaptáció esetében sem volt annyira
igaz, mint itt, hogy inkább az eredeti képregényt érdemes elolvasni.
Extrák:
Portréfilm Darwyn Cooke-ról, kisfilmek (Az
Igazság Ligája történelme; A végzet
légiója), audiokommentárok, előzetes.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|