|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
MoziHatáridős esküvőAlföldi Nóra
(Laavor et hakir) –
izraeli, 2016. Rendezte és írta: Rama Burshtein. Kép: Amit Yasour. Zene: Roy
Edri. Szereplők: Noa Koler (Michal), Ronny Merhavi
(Feggie), Oz Zehavi (Yos), Irit Sheleg (Michal anyja). Gyártó: Avi Chai.
Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos.
110 perc.
Rama Burshtein az egyik
legizgalmasabb alkotó a kortárs indie-mozi közegében; mert nem elég, hogy ő az
első ultra-ortodox zsidó nő, aki szélesebb közönségnek csinál filmeket, de
képes saját zárt, konzervatív erkölcsű közegének nüanszait és rituáléit
általános emberi problémák megrajzolásának szolgálatába állítani, anélkül, hogy
haszid-szafarivá zsugorítaná filmjeinek miliőjét.
Burshtein első
nagyjátékfilmje még ortodox szokásjogokon keresztül boncolgatta a család /
közösség és egyén viszonyát, míg második egészestés darabja a Határidős esküvő egy harmincas szingli
férjkeresési vircsaftját meséli el. Miután Michal vőlegénye az eljegyzés után
kihátrál a hőn áhított frigyből, a tüzes természetű lány némileg pragmatikusan
úgy dönt, hogy mégsem mondja le a szertartást, tekintettel arra, hogy a
képletből csak egyetlen komponens, a vőlegény hiányzik. Michal tehát elszánt
keresésbe kezd; egyik (vak)randevú jön a másik után, a tanulságos
beszélgetések, ismerkedések közepette a főhősnő egyre közelebb kerül önmagához.
A Határidős esküvő szerencsére
eltekint műfajtársai ordenáré tipizálási szokásaitól, finom karakterrajzokon
izgalmas dialógokon keresztül fixírozza főszereplője lelkének tusáit. Nyers,
manírmentes darab, csók és a rózsaszín köd nélkül mesél a férfi-női kapcsolat
bonyodalmairól, ráadásul senkit nem hoz méltatlan helyzetbe, egyik nemet sem
alázza porig, mély empátiával és szeretettel fordul mindenki felé. Ennyi bőven
elég ahhoz, hogy a feszültség a film végéig kitartson: a befutó vőlegény bárki
lehet, vagy éppen a női függetlenség jegyében senki nem jelenik meg a hüppe
alatt. Burshtein felismerte, hogy a 19. századi erkölcsök mennyire a javát
szolgálják egy ilyen történetnek, forradalmi hangvétele csupán annyi, hogy
képes úgy szórakoztatni, hogy története az emberi szívre, alapvető vágyakra
koncentrál.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 6 átlag: 6.83 |
|
|
|
|