|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
KönyvLichter Péter: A láthatatlan birodalomA menekülő testNagy V. Gergő
Lichter
Péter kísérleti filmes könyve informatív és olvasmányos.
Egy békebeli
szemléletű, vaskos filmtörténet (Nemes Károly: A filmművészeti avantgarde története), kettő darab kötet a Balázs
Béla Stúdió tevékenységéről (Kádár Anna: „Körberajzolni
a tűz árnyékát”; BBS 50), meg
Peternák Miklós máig friss szellemű szöveggyűjteménye (F.I.L.M.) – nagyjából ezek (továbbá Bódy és Erdély kötetei) jelentik
a kísérleti filmről szóló diskurzust a magyar antikváriumok dohszagú polcain.
Ehhez a megindítóan apró csoportosuláshoz csatlakozik most a fiatal Lichter
Péter könyve, aki a filmkészítői munkája mellett már majd’ tíz éve hősies háborút
folytat az avantgárd filmek népszerűsítéséért – és ennek a cinefil harcnak az eddigi
eredményeit (jobbára a Filmvilágban és a Prizmában publikált cikkeket) gyűjti
egybe ez a karcsú, elegáns küllemű könyv.
A láthatatlan birodalom szövegei makulátlanul közérthető modorban vezetnek be az
experimentális film felettébb egzotikus világába, amelynek – mint kiderül – éppúgy
megvannak a maga visszatérő témái és neuralgikus kérdései (mindenekelőtt az,
hogy miként is kellene elnevezni az efféle „történetnélküli” filmeket), mint a
megkerülhetetlen klasszikusai és aktuális sztárjai Stan Brakhage-től Peter
Tscherkasskyig.
Lichter
nem csupán az ismeretterjesztés célját teljesíti, hanem – már a témaválasztások
önkényessége révén is – afféle személyes kánont kínál elénk, amelyben egymás
mellé kerül Hans Richter és OJOBOCA, kiemelt figyelmet kap a found footage film, de a horizont
egészen Terrence Malickig és a hollywoodi tömegfilmig terjed (a fantasztikum és
a kísérleti film kapcsolatát vizsgáló fejezet a kötet csúcspontja). És éppen Malick
jelenléte mutatja, hogy ez a láthatatlan birodalom korántsem annyira
elszigetelt gettó a kortárs filmkultúrában, mint amelynek elsőre tűnik.
Már
csak azért sem, merthogy – ahogy Lichter többször is kiemeli – az avantgárdot nagyban
definiáló jelentésnélküliség és öncélú érzékiség nem csak erre a jól
körülhatárolható hagyományra és filmtípusra jellemző, hanem lényegében minden
film egyik aspektusát jelenti. Hiszen minden filmben van „valami megragadhatatlan
attrakciós jelleg, amely az ősfilm naiv csecsemőkorához vezet vissza”; „minden
film (…) legmélyebben azokkal az eszközökkel hat ránk leginkább, amelyeket a
nyelvvel csak sután lehet körbeírni” – tehát minden filmnek van egy nem-narratív,
pusztán érzéki és ekként verbalizálhatatlan rétege, és a mozgókép különleges
hatása alighanem éppen ezzel függ össze. Ez a láthatatlan és verbalizálhatatlan
izgatja Lichtert, és ebben a könyvében ehhez próbál megfelelő nyelvet találni –
méghozzá a filmszakírói köznyelvből kiindulva. Az ELTÉ-n doktoráló szerző
mindenekelőtt a filmtörténet szempontrendszerével közelít a tárgyához,
ugyanakkor a filmelemzések során légies metaforákkal és költői hasonlatokkal írja
körül a mozgóképek hatását – így a prózája modalitását leginkább a mintha határozza meg. A láthatatlan birodalom tehát a tárgya
révén (és annak önreflektív logikájához igazodva) magára a kritikai nyelvre is ráirányítja
a figyelmet – és legkivált arra, hogy filmek érzéki aspektusát milyen
korlátozottan tudja megragadni a konvencionális szakírói eszköztár, jóllehet
éppen ez volna a filmkritika egyik eminens feladata.
Lichter
könyve tehát nem csak a filmkultúra ismeretlen vidékéről tudósít olvasmányos
modorban, hanem valamiféle esszenciálisan filmszerűről mesél az avantgárd
filmen keresztül – és ez a kötet (amire egyébként az ismétlések és a lapszusok
miatt ráfért volna a gondosabb szerkesztés) ezért mutat túl a kísérleti
filmkultúra népszerűsítésén. A
láthatatlan birodalmat olvasva világosnak tűnik, hogy a filmélmény
illékonysága és megragadhatatlansága nem csupán az avantgárd egyik sajátos
minősége (lásd Stan Brakhage és Bruce Baillie lírai filmjeit), hanem mindenféle
filmtapasztalat jellegadó tulajdonsága is: a film teste, ahogy Raymond Bellour fogalmazott,
„egy menekülő test”, és erről az eltűnésében, megfoghatatlanságában erotikus
testről mesélnek Lichter lelkesült mondatai.
Scolar Kiadó, 2016.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 3 átlag: 5.33 |
|
|
|
|