KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

1980/június

• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

DVD

Morgan

Soós Tamás Dénes

Morgan – amerikai, 2016. Rendezte: Luke Scott. Szereplők: Kate Mara, Anya Taylor-Joy, Paul Giamatti. Forgalmazó: GHE-Bontonfilm. 92 perc.

Az ember tervez, a gép meg végez vele. A mesterséges intelligencia-filmekből ismert ügymenet zajlik itt is, azzal a különbséggel, hogy a szintetikus DNS-ből kitenyésztett gépembert – az ötéves, de tizenötnek kinéző, dühkezelési gondokkal küzdő tinédzser Morgant – a tudósok a szüleiként nevelik; erőszakos kitörésének kivizsgálására érkezik a vidéki horrorkúriába a multicég kockázatkezelési tanácsadója. Ridley Scott fiának első filmjében nem az a kérdés, hogy emberré válhat-e az android, hanem hogy a szocializáció során mennyire tud felülemelkedni a természetén, és a megfelelő neveltetéssel eligazodni az emberi érzelmek kavalkádjában. Újat nem mond a film annak, aki látta az Ex Machinát (a Morgan stilisztikájában igen, rétegzettségében, iróniájában nem idézi Alex Garland remeklését), de izgalmasan tálalja az örök MI-kérdéseket – egészen addig, míg a rendező úgy nem dönt, hogy Tökéletes katonává képzi át ezt a Frankensteinbe oltott Hibridet, és az akciófilm véres módszerével zárja rövidre a válaszokat. Ezzel nemcsak az a gond, hogy Luke Scott nem veszi észre: feszültség az emberek és az érzelmeivel küzdő mesterséges intelligencia pszichológiai csatáiból fakad, hanem hogy akciót korántsem tud olyan hatásosan rendezni, mint vészjósló atmoszférát, és sután felépített és -snittelt verekedésekkel csapja szét a suspense-t. Kihagyott, de érdekesen kihagyott ziccer a film, ami után az ifj. Scottra és a Morgant hideglelős hatással játszó Anya Taylor-Joyra (A boszorkány) is érdemes lesz odafigyelni.

Extrák: Semmi.