KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Határtalan szerelem

Kovács Kata

Enas allos Kosmos – görög, 2016. Rendezte és írta: Christopher Papakaliatis. Kép: Yannis Drakoularakos. Zene: Kostas Christides. Szereplők: J.K. Simmons (Sebastian), Christopher Papakaliatis (Giorgos), Osvárt Andrea (Elise), Maria Kavoyianni (Maria), Minas Hatzisavvas (Antonis). Gyártó: Plus Productions. Forgalmazó: A Company Hungary. Feliratos. 120 perc.

 

Az athéni származású Christopher Papakaliatis huszonöt éve dolgozik nagy sikerrel görög televíziós produkciókban, eddigi két nagyjátékfilmjét pedig forgatókönyvíróként, rendezőként és főszereplőként is jegyzi. Korábbi tévés munkái között is gyakori a több szálon futó, majd azokat összefonó dramaturgiai séma, melyet a mozifilmek is követnek, témaválasztása pedig erőteljesen szerzői indíttatású: a több nézőpontból elmesélt történetek fő motívuma a görög gazdasági válság és a szerelem mindent elsöprő ereje.

Gyártási szempontból előrelépés Papakaliatis pályáján, hogy a mostani, hazájában igazi kasszasikernek számító Határtalan szerelem már nemzetközi szereposztással készült, felbukkan benne Osvárt Andrea és a Whiplashért 2015-ben Oscar-díjjal kitüntetett J. K. Simmons is. A filmet minden színészi teljesítmény ellenére túlterheli a vegytiszta hatásvadászat és a bősz mediterrán gesztusok, az egyes történetszálak egyszerűségében pedig nem a nagyszerűség, inkább a naivitás tűnik szembe.

Egy család, három nemzedék, három szerelmi történet – mindegyikben görög találkozik a világ más-más pontjáról érkező külföldivel, a kötelékek széthullnak és helyettük újak keletkeznek, ki elhagyja az országot, ki az állását veszíti el, ki a férjét. A legnagyobb meglepetés az idős szerelmes pár szupermarketbeli epizódja, a film erőteljesen melodrámai egészében ez az abszurdba hajló, komikus szál ugyanis vagy a színészek trollkodásának eredménye, vagy egyszerű stiláris baklövés. De a szerelem univerzális, az új esély felemelő, még ha minden második embert már ki is rúgtak, és csak a jóravaló német nyugdíjasoknak telik koktélparadicsomra és parmezánra. A Határtalan szerelem igazán nagy, átütő erejű film kíván lenni, és leginkább talán ez az erőfeszítés a hibája.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/10 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12919