|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
MoziHoltpontVarró Attila
Point Break – amerikai,
2015. Rendezte: Ericson Core. Írta: Kurt Wimmer. Kép: Ericson Core. Zene:
Junkie XL. Szereplők: Luke Bracey (Utah), Edgar Ramirez (Bodhi), Teresa Palmer
(Samsara), Ray Winstone (Pappas). Gyártó: Alcon Entertainment. Forgalmazó: Big
Bang Media. Szinkronizált. 113 perc.
Akadnak egy
kultuszfilmnek olyan érdemei, amelyeket durván jogtalanság lenne számon kérni a
remake-jétől: az 1991-es Holtpont
esetében ilyenek az érzéki szépségű akciójelenetek, Kathryn Bigelow férfitest-fetisizáló
női tekintete, és a Reeves-Swayze sztárpáros napsugaras karizmája. Aligha
tartoznak azonban ezek közé a legendás akció-thriller úttörő kaszkadőrszámai és
a kiválóan adagolt fordulatok, amelyek egyrészt szoros egységben tartották a látványjeleneteket,
másrészt egyre mélyebbre húzták a nézőket a hőspáros drámájába. Az idei újrázás
a könnyebb kihívást választotta: miközben élesben felvett lélegzetelállító
sportmutatványai a világ lenyűgöző tájain magasan túlszárnyalják az elődöt
(helyenként annyira magasan, hogy már hitelüket vesztik), a történetmesélés
pályáján csupán csúfosan átbújik a léc alatt.
A kultfilm-remake-ekre
és „renegát rendőr”-sztorikra szakosodott Kurt Wimmer forgatókönyve alapjában
megőrzi az eredeti mesét a sötét oldal bűvkörébe kerülő beépült FBI-ügynökről,
ám forgatókönyve immár eleve akciómátrixra épít: öko-terrorista antagonistája
egy japán „poli-atléta” guru nyolcpontos bakancslistájának teljesítésével
próbál eljutni saját nirvánájába, ezzel biztosítva a tíz percenként kötelező
bravúrt mexikói barlangi ejtőernyős ugrástól („Az Ébredő Föld”), alpesi
magashegyi snowboardozáson át („A Jég Élete”) a venezuelai Angel Falls vízesés
szabad-szóló sziklamászásáig („A Hat Élet Mestere”). Erre a feladatra az
operatőr-rendező Ericson Core maximálisan meg is felel, de Wimmernek hála a
hamisítatlan extrémsport-pornó hatásszüneteiben cselekményvezetés helyett be
kell érnünk a szereplők között zajló mély értelmű eszmecserékkel a Lélek
természetéről és a Természet lelkéről („Az eszmék erősek, de egy
bálnavadászhajó erősebb”) – az összhatás olyan kiábrándító, mintha csak
Michelle Wild két eszméletlen ágyjelenet között füstölőt gyújtva
Coelho-idézetekkel tömné gang-banger partnereit a vágy filozófiájáról.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 45 átlag: 6.13 |
|
|
|
|