|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
DVDKánikulai délutánCzirják Pál
Dog Day Afternoon –
amerikai, 1975. Rendezte: Sidney Lumet. Szereplők: Al Pacino, John Cazale,
James Broderick, Charles Durning. 124 perc. Forgalmazó: Warner / ProVideo.
Az 1975-ben készült Kánikulai
délután – az 1973-as Serpico után – Sidney Lumet és Al Pacino második
közös munkája volt. A megtörtént eseményeket feldolgozó, érzékeny társadalmi
kérdéseket feszegető, feszült bűnügyi film szinte teljes cselekménye egy
rablók, majd rendőrök által ostrom alá vett bankfiókban és környékén játszódik,
az elbeszélés azonban egy percre sem veszít intenzitásából. Igaz, már a 12
dühös ember (1957) óta tudhatjuk, hogy Lumet rendkívüli találékonysággal
épít fel akár egyetlen szűk térben is összetett konfliktusokat. Gondosan
megírt, de a szükséges pillanatokban rugalmasan kezelt forgatókönyv és jó
érzékkel kiválasztott színészek – „csupán” ennyi Lumet titka; és ahogy Henry
Fonda körül felszikrázik a levegő a 12 dühös emberben, úgy Al Pacino
játéka a Kánikulai délutánban szintén visszaigazolja, hogy a rendező
immár másodszor döntött mellette.
A Kánikulai délután
tehát igazi klasszikus, amely ezúttal Blu-ray-en is filmtörténeti súlyához
méltó formában jelent meg. A kép tiszta és részletgazdag, miközben a
digitalizálás során nem dolgozták meg jobban az anyagot a kelleténél. Így
például megőrződött az operatőr, Victor J. Kemper által alkalmazott
naturalisztikus megvilágításból eredő nyersebb színvilág és a helyenként
erősebb szemcsézettség. Az eredeti hangsáv is szépen szól; a magyar szinkron –
bár a régi iskolát képviseli – ebben az esetben kissé vérszegényre sikerült. Az
extrák mennyisége és minősége azonban bőségesen kárpótol ez utóbbi
hiányosságért.
Extrák: A film kapott egy teljes rendezői audiokommentárt, amelyből az
előkészítés és a forgatás minden részletére fény derül. Ha esetleg ez nem lenne
elegendő, találunk a lemezen egy négy részre osztott, közel egyórás, magyarul
is feliratozott dokumentumfilmet, mely többek között a forgatókönyvíró, a
producer, a fontosabb szerepeket játszó színészek és a rendező
megszólaltatásával rekonstruálja lépésről lépésre e mestermű megszületését.
Ennek első fejezete a történet megtalálásának és filmre írásának titkaiba avat
be, a második a szereposztás miértjeit és a forgatást megelőző próbafolyamatot
járja körül, a harmadik magát a forgatást mutatja be, míg a negyedik a vágást
és az elkészült mű fogadtatását. Az utólagos reflexiókat két korabeli anyag,
egy rövidebb werkfilm és egy eredeti mozielőzetes egészíti ki.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 37 átlag: 6.16 |
|
|
|
|