|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
DVDSzaffiVarga Zoltán
Magyar, 1985. Rendezte:
Dargay Attila. Szereplők magyar hangja: Kern András, Pogány Judit, Gobbi Hilda.
Forgalmazó: MANDA. 77 perc.
Jókai-adaptációink egyik
legsikeresebb tétele kétségkívül Dargay Attila Szaffija, melynek nézőszáma a bemutatásakor bőven meghaladta az
egymillió főt, és a mai napig méltán őrzi népszerűségét. Az idén 30 éves Szaffi abból a rendkívüli korszakból
származik, amikor a Pannónia Filmstúdió világrekordot állított fel az
egészestés animációs filmtermésben (tíz éven belül húsz művel jelentkezett),
rendezőjének pedig a harmadik egészestés rajzfilmje. A XVII. századba vezető
történet alapján – melyben Botsinkay Jónás azért tér vissza atyai birtokára
Temesvárra, hogy megszerezze a török basa kincsét, ám végül a szerelem lesz az
igazi jussa – a Szaffi elsősorban a Lúdas Matyi emberközpontú cselekményéhez
áll közel, de a Vukhoz is szorosan
kapcsolódik. Dargay ugyanis a Disney-hagyományokon keresztül közelít Jókaihoz,
miközben a saját stílusát is érvényesíti. Így válhatnak meghatározó szereplővé
az állatfigurák, akik nemcsak a főcselekmény statisztái, jóval többek annál:
kulcsfontosságúak a nádas és a kunyhó közegének panteisztikus ábrázolásmódjában
éppúgy, mint számos burleszkbe forduló jelenet koreográfiájában. Sőt, a Szaffi egyik legkövetkezetesebben végigvitt
motívuma az ember- és állatszereplők felcserélődése, legyen szó macskának hitt
menyasszonyról vagy medvebőrből előbújó cimboráról. A bájos állatseregleten túl
markáns Dargay-kézjegy a mellékalakok karikaturisztikus megformálása is
(megtámogatva a szinkronszínészek remekléseivel) – különösen az intrikus duó
kettőse emlékezetes, a gőzleeresztő fejfedővel groteszk hatást keltő Feuerstein
és alattomos segédje, a magát intellektuális bűnözőnek valló, még filmkritika
megírására is (!) kapható Puzzola.
A történelmi közeg
anakronisztikus humorú megjelenítése már a Szaffi
előtt része volt Dargay művészi repertoárjának, amint azt a DVD-n extraként
helyet kapott Pázmán lovag igazolja.
Arany János vígballadájának 1973-as, közel tízperces adaptációjában a
karikaturisztikus rajzanimáció – Sajdik Ferenc közreműködésével készült –
jellegzetes látványalkotó eszközei teszik megmosolyogtatóvá a középkori miliőt.
A felszarvazott férj meséjét Darvas Iván tüneményes előadásában hallhatjuk.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 44 átlag: 4.84 |
|
|
|
|