KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

PAPÍRMOZI

Bayer Antal

Asterix-sorozat

A már megszokott tempóban folytatódik az Asterix-sorozat kiadása, és most érkeztünk el René Goscinny és Albert Uderzo talán legjobb munkáihoz. A széria 13. epizódja valamelyest elüt az összes többi résztől, amennyiben Asterixet egészen szokatlan helyzetben látjuk: pénzt kell(ene) keresnie. Márpedig az nagyon nem megy neki, és ahogy az sejthető, Obelix lelkes támogatása sem lendíti előre a dolgokat. Ha másokat kell kirántani a csávából, a mindig önzetlenül segítő gall harcos sziporkázik, magabiztosan pofozkodik, zseniális ötletekkel áll elő, de pénzügyekben teljesen tanácstalan. Mondjuk ki bátran: Asterix bénázik. Persze a végére összeszedi magát, gondolom, nem lőttem le ezzel a poént. A 14. rész a gótok/németek és a bretonok/angolok után az ibérek/spanyolok országába vezet, újabb lehetőséget teremtve a nemzeti sztereotípiák szellemes kifigurázására. 

Asterix és a rézkondér, Asterix Hispániában.Színes, puhafedeles, kötetenként 44oldal. Kiadó: Egmont.

 

Hihetetlen Pókember

Miközben szinte megállás nélkül panaszkodunk a hazai képregénykiadás szomorú helyzetéről, örömteli látni, hogy azért vannak kivételek. Abból pedig valószínűleg nem kevés tanulság is levonható, hogy míg a Pókember-sorozat előző kiadója éveken át csak az olvasók nagy része számára nehezen emészthető kompromisszumok árán volt képes egyáltalán fenntartani a lapot, a Kingpinnek szemmel láthatólag sikerült rátalálnia egy működőképes formulára, a korábbinál sokkal szebb kivitelben, és ahhoz képest teljesen korrekt áron. Olyannyira, hogy a kéthavi Hihetetlen Pókemberhez és a kevésbé pontosan kiszámítható gyakorisággal, de évente hatszor megjelenő, zártabb körben terjesztett Peter Parker Pókemberhez egy nyári különszám is csatlakozott, kapható az újságárusoknál. Különszámként különleges történeteket szoktak megjelentetni, önállóan is élvezhetőket, a fősodortól kicsit távolabb esőket. Ennek a kritériumrendszernek az első HP különszám csak részben felel meg, hiszen a sztori beleilleszkedik a Polgárháború idején a személyazonosságának a leleplezését kissé elhamarkodottan vállaló Peter Parkernek és családjának a vesszőfutásába. Az egyedi jelleget Peter és Mary Jane kapcsolatának a mélyebb vizsgálata biztosítja, kissé sziruposan, kissé komolykodva, de a kiváló írónak, Peter Davidnek köszönhetően mégis kiegyensúlyozottan és élvezhetően. 

Hihetetlen Pókember 2013 különszám. Színes, irkafűzött, 48 oldal. Kiadó: Kingpin.

 

Saint Chaos

Az elmúlt években egyre több magyar képregényalkotó bátorodott fel arra, hogy az amerikai piacon próbáljon érvényesülni, ha már idehaza ez egyelőre igencsak reménytelennek látszik. Két szerzői kiadvány (A szultán katonája, Noir) tapasztalatának a birtokában Huszka Zsombor egy netes hirdetésre jelentkezett, Noah Dorsey író keresett rajzolót egy régóta dédelgetett tervének a megvalósítására. A magyar rajzoló portfoliója meggyőzte, és mivel sikerült támogatót is találnia a projekthez, merészen belevágott. A négyrészes minisorozat műfaja horror, a története érdekes, még ha a kiindulási pontja kissé bizarrnak is tűnik (a főhőst érő kudarcok sorozata öngyilkosságra sarkallja, ám mivel képtelen önkezével véget vetni az életének, egy városi legendától megihletve üzenetet küld a parkban tevékenykedő szellemnek, miszerint lenne szíves őt váratlanul és hirtelen megfojtani, ám a nagyon is hús-vér embernek bizonyuló illető valójában sorozatgyilkos, és a remélt gyors megoldás helyett úgy dönt, hogy négy napon belül valamikor fog végezni hősünkkel, jó kegyetlen módszerekkel, addig is menjen csak bátran), a karakterek rendesen ki vannak találva, a rajzok egyediek, hatásosak. Az első részen azért meglátszik, hogy a szerzőpáros egyik tagja sem egészen járatos még a képregény formanyelvében, de a tanulási folyamat ígéretes. A képregény elsősorban online érhető el, de az amerikai Mile High Comics nagykereskedőnek köszönhetően készült belőle 500 nyomtatott példány, amelyből néhány várhatóan eljut az októberi budapesti képregénybörzére is. 

Saint Chaos 1. Színes, irkafűzött, 28 oldal. Elérhetőség, beszerezhetőség: http://er-studios.blogspot.com


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/09 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11544