KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Szökevényvonat

Pápai Zsolt

Runaway Train – amerikai, 1985. Rendezte: Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij. Szereplők: Jon Voight, Eric Roberts, Rebecca De Mornay. Forgalmazó: Fantasy Film. 104 perc.

Hogyan festhet az a film, amelyet a hatvanas évek szovjet újhullámának jeles rendezője Akira Kurosawa ötletéből John Boorman Gyilkos túrájának a főszereplőjével készít az Egyesült Államokban? A Szökevényvonat a nyolcvanas évek amerikai filmjének egyik különlegessége, az európai modernizmus remekeit megalkotó (Az első tanító; Aszja Kljacsina története) Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij hollywoodi karrierjének csúcsdarabja. Az teszi kiváltképpen érdekessé, hogy a direktornak sikerült a szigorú műfaji keretek között rétegzett figurákat alkotnia és nagy ívű gondolatokat megfogalmaznia, igaz, ennek megvolt az ára: a szereplőkkel való nézői azonosulás megteremtése – mely a tömegfilmben mindig kiemelten fontos – nem ment zökkenők nélkül, és végeredményben ellentmondásos lett.

Az alaszkai hómezőkön masinisztáját vesztett vonat száguld, rajta két überveszélyes, szökevény életfogytossal. A szerelvény egy vegyi üzem felé tart, és csak a két köztörvényes képes megállítani, ráadásul a bűnözőknek a helikopterrel üldözésükre induló, kegyetlen börtönparancsnokkal is meg kell küzdeniük. Koncsalovszkij veretes akcióthrillert épít az ellentmondásos alaphelyzetre, olyanformán, hogy a hősábrázolásban – talán Kurosawa inspirációjára – európai kultúrtörténeti modelleket is felhasznál: a Jon Voight által alakított centrális figura egyszerre rokona III. Richárd királynak (Shakespeare drámája egyébiránt a film végi inzertben konkrétan is megidéztetik) és Goethe „örökké rosszra törő, s jót művelő” Mephistójának.

A Szökevényvonat mindezzel együtt nem egy átintellektualizált film, „tiszta” akcióthrillerként is működik: kiváló ritmusú, látványos szekvenciákkal teli és fordulatos cselekményű mozi. Szomorú, hogy Koncsalovszkijnak később már nem sikerült hasonló produkciókkal előrukkolnia Hollywoodban.

Extrák: Csak előzetes és filmográfiák.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/02 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11348