KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Zorba, a görög

Bocsor Péter

Zorba the Greek – amerikai–angol–görög, 1964. Rendezte: Mihalisz Kakoiannisz. Szereplők: Anthony Quinn, Alan Bates, Irene Papasz. Forgalmazó: 20th Century Fox. 142 perc.

A szirtaki mindenki számára a görög nép lelkületét, felhőtlen életörömét és összetartozását fejezi ki. Noha a hagyományos görög népi kultúrát idézi, kevesen tudják, hogy ez a tánc a Zorba, a görög rendezőjének pontos utasításai alapján született, és csupán a film első vetítésekor kapta a szirtaki nevet. Kakoiannisz kérésére a koreográfus (Giorgosz Proviasz) különböző hagyományos táncok elemeit keverve olyan koreográfiát alkotott, ami a nyugati néző számára érthetően fogalmazza meg a görög identitás lényegét. Ehhez azonban egyensúlyt kellett teremteni ennek az identitásnak az alapvető kettőssége, a görögöket a nyugati kultúrához kapcsoló antik múlt és a mindennapokat a legutóbbi időkig meghatározó keleties kultúra között. Mikisz Theodorakisz zeneszerző kifejezetten a nyugati ízlést tükröző, fülbemászó zenéjével kísérve, a film védjegyének számító táncos jelenetekben a főszereplőt alakító, mexikói–amerikai származású Anthony Quinn úgy képes megjeleníteni a görög néplelket alapvetően meghatározó életörömöt, jókedvet – azaz a nehézségeken rendre felülkerekedő vitalitást –, hogy közben rejtve marad az egységes nemzeti identitás jellemzően konstruált, mesterséges volta.

A film sikerét általában is a legkülönbözőbb ellentétek feloldásának szándékával lehet magyarázni. Az alapjául szolgáló regény az Alexisz Zorbasz élete és kalandjai, Nikosz Kazantzakisz 1946-ban görögül megjelent műve, amelyben egy nyugatias műveltségű, fiatal görög értelmiségi és egy rejtélyes, tanulatlan bölcs barátsága áll a középpontban. Kakoiannisz hét Oscarra jelölt és hárommal ki is tüntetett (illetve számos egyéb rangos elismeréssel övezett) filmjében a fiatal férfi szerepét egy krétai utazásra induló angol író veszi át, és így a regényhez képest tovább nő a két férfi közötti kulturális szakadék, amely felett azonban a kapcsolatuk megerősítésével hidat vernek. Emellett az írót megformáló Alan Bates halk szavú, mára kissé erőtlennek ható alakítása a rendező szerint „remek ellensúlya Anthony Quinn-nek, aki néha valósággal leugrik a vászonról”.

Extrák: a Blu-rayen megjelenő film extraanyagai között megtaláljuk a rendező audiókommentárját, egy életrajzi filmet Anthony Quinnről, illetve alternatív kezdést és egy kisfilmet a forgatásról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/06 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11090