KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

1980/június

• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

DVD

Állj mellém!

Sepsi László

Stand by Me – amerikai, 1986. Rendezte: Rob Reiner. Szereplők: Richard Dreyfuss, Kiefer Sutherland, John Cusack, River Phoenix. Forgalmazó: InterCom. 88 perc

Paradox módon a horrorkirály azon művei alapján készült filmek tettek szert széles körű elismertségre, melyek vagy teljes mértékben elhagyják a fantasztikumot (mint a jelen mozit is jegyző Rob Reiner rendezte Tortúra és az Oscar-díjakkal megszórt A remény rabjai), vagy pedig a forrásműhöz képest jelentősen háttérbe szorítják annak ábrázolását (Carrie, A holtsáv, Ragyogás). Az Állj mellém! a kies ötvenes évekbe helyezett beavatástörténetével az előbbi csoportot erősíti: négy kiskamasz nekivág a vasúti síneknek, hogy meglessék egy szerencsétlenül járt társuk holttestét, miközben a borzalmakat ezúttal nem irracionális rémek, hanem saját traumáik és egy helyi vagányokból szerveződött konkurens banda képviselik. Reiner sikeresen távol tartja magát attól, hogy túlcukrozza King egyszerre nosztalgikus és rezignált kisregényét, csupán finomít a sorjás pontokon és lenyesegeti az önmagukban értelmezhetetlen, a King-univerzum és azon belül is Castle Rock városkájának magánmitológiáját cizelláló utalásokat. Azonban mire a filmverzió 1986-ban megérkezett a mozikba, a könyvesboltok polcain már a több ezer oldalas Az virított, nyilvánvalóvá téve, hogy a parabolikus egyszerűségű Állj mellém! csupán előgyakorlat az ötvenes években eltöltött gyermekkor borzongató enciklopédiájához, melyben King a kisregény számos motívumát újrahasznosította. De minden borzalma ellenére az Az is ambivalens visszavágyódással tekintett a múltba: az Állj mellém! adaptációja után még három évre volt szükség ahhoz, hogy Jack Ketchum A szomszéd lány című regényében lenyúzzon minden maradék illúziót Amerika ötvenes éveiről – már egy olyan korra emlékezve, ahol végül senki nem állt ki senki mellett.