KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Nyilatkozat

Perjés Géza

A Magyar Történelmi Film Alapítvány – hozzáértésüket már bizonyított – filmművészekből és történészekből álló kuratóriuma megdöbbenéssel értesült arról, hogy az 1995. évi költségvetés tervezete az Alapítvány pénzügyi támogatásának nem pusztán csökkentését, hanem teljes megvonását irányozta elő.

Értetlenül állunk a kulturális kormányzatnak az Alapítványt gyakorlatilag elhalásra ítélő döntése előtt. Elhatározását ugyanis két indokkal kívánja magyarázni. Az egyik szerint a Magyar Mozgókép Alapítvány mellett a Magyar Történelmi Film Alapítvány támogatása a többcsatornájú film-finanszírozás meghagyása lenne, ami „az adófizetők pénzének elpocsékolásához vezetne”. Ez az okfejtés akkor sem állná meg a helyét, ha másik csatorna kapná meg a Magyar Történelmi Film Alapítványra fordítandó támogatás összegét is. Erről azonban szó sincs. A kulturális kormányzás másik érve: „nem tisztviselők dolga” eldönteni, hogy a minisztérium milyen mértékben támogassa éppen a történelmi filmeket, ezért nem tudja és nem is akarja „megcímkézni a történelmi filmek kategóriáját”. E tetszetősnek tűnő érvelés azonban sántít: az ilyen típusú filmek, ha velük kapcsolatban nem érvényesül pozitív megkülönböztetés, várhatóan kiszorulnak a filmgyártásból, de legalábbis annak perifériájára kerülnek.

A Magyar Történelmi Film Alapítvány évek óta nyilvános pályázat kiírásával, gondos előkészítő munkával, demokratikus döntésekkel tette lehetővé értékes, főleg a magyar nemzeti múlt és közelmúlt történéseiből táplálkozó dokumentum- és játékfilm tervek és alkotások megszületését.

A kulturális kormányzás döntése annál is inkább érthetetlen, mivel 1994. november 28-án az Országgyűlés Kulturális Bizottsága is az Alapítvány támogatása mellett foglalt állást. Ez a döntés tehát erkölcsileg elfogadhatatlan, ugyanakkor gazdaságilag is káros, mivel a filmek egész sora marad befejezetlen, így nem mutathatják meg értékeiket.

A Magyar Történelmi Film Alapítvány Kuratóriumának tagjai tiltakoznak az Alapítványt ért diszkrimináció ellen, és bíznak benne, hogy a magyar történeti tudat fejlesztését gátló és a filmművészet érdekeit is mélyen sértő döntés még megváltoztatható.

 

Budapest, 1994. december 15.

 

A Magyar Történelmi Film Alapítvány Kuratóriuma nevében

Perjés Géza a kuratórium elnöke


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/02 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1020