KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ilyen a formám

Parádi Orsolya

­The Back-Up Plan – amerikai, 2010. Rendezte: Alan Poul. Írta: Kate Angelo. Kép: Xavier Pérez Grobet. Zene: Stephen Trask. Szereplők: Jennifer Lopez (Zoe), Alex O'Loughlin (Stan), Danneel Harris (Olivia), Eric Christian Olsen (Clive). Gyártó: CBS / Escape Artists. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 106 perc.

 


A csinos egyedülálló harmincas nő gyereket akar, teherbe is esik – mesterséges megtermékenyítéssel. Öt perc múlva megismerkedik egy sármos, szellemes férfival, és indul az romantikus komédia. Ez a vígjáték arról szól, hogy vannak férfiak, akik vállalják és végig is csinálják ezt a nem mindennapi szituációt. Igaz, közben szakítanak vagy háromszor. Ezúttal a fenntarthatóság jegyében helyi alapanyagból organikus kecskesajtot termelő férfi az aktuális pasi. Persze nem árt, ha valaki úgy néz ki, mint Jennifer Lopez, de nem csak ez számít, mert az, hogy jó nő, önmagában még nem biztosíték semmire. Alan Poul (Sírhant Művek) vígjátéka végigkíséri a terhesség idejét, és aki már átment az állapotosság-szülés kombón, vagy látta közelről, az tudja, milyen nehéz a megváltozó testi paraméterekkel egyszerre támadó totális hormonháborút egészséges iróniával kezelni. Ez a film viszont így áll a témához, és saját magát sem veszi komolyan. Görbe tükröt tart az egyedülálló, gyereket vízben szülő, közben mantrázó ősanyák túlkapásai és a játszótéren büszkélkedő mintaapukák elé, miközben az élet igazi császára a hetvenévesen férjhez menő nagyi.

Az amerikai romkomokat végignézve az utóbbi időben ritkán láthattunk ilyen felszabadult, önfeledt örömjátékot, amit itt a legjobb pillanatokban képesek produkálni. J-Lo szemrebbenés nélkül csetlik-botlik, ettől még az állott poénokat is valami friss, screwball-komédiákat idéző energia hatja át. A történettől persze ne várjunk magvas gondolatokat: kiválóan alkalmas arra, hogy egy rosszkedvű, esős napon az anyaság/apaság gondolatával foglalkozó célcsoport kikapcsoljon, bekucorodjon a kanapéba, és hol sírjon, hol nevessen a butuska, de szerethető és jóleső komédián.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10168