KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

1980/június

• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

DVD

Az erdei fantom

Alföldi Nóra

The Burning – amerikai, 1981. Rendezte: Tony Maylam. Szereplők: Brian Matthews, Leah Ayres, Brian Backer. Forgalmazó: Ultrafilm. 88 perc.

Keresve se találhatnánk markánsabb zsánert a slashernél, ráadásul igen tetszetős örökségeket tudhat magáénak: a hetvenes évek exploitation hullámából valamint Hitchcock Psychójából sarjad, vérének konzisztenciáját az olasz giallo sűríti. Antagonistái kiűzték a természetfelettit a horrorból, a közönség pedig zsigeri vágyainak (szex és erőszak) maximális kielégítése végett emelte szinte minden darabját a kult-mennyországba. Külön öröm, hogy mizantróp hangvétele és gátlástalan, kizsákmányoló-gesztusai miatt a műfajra ráhúzható minden, ami rossz volt a nyolcvanas években; mindennél beszédesebb a művek szeriális, egy srófra járó logikája (szex és erőszak), a kaszabolásra ítélt pöffeszkedő pubertáskorúak csökött világképe (szex és erőszak), valamint a mindenféle szúró-vágó eszközzel felszerelkezett néma gyilkológépek konzervatív mentalitása, frusztrációinak háttere (szex és erőszak).

Az erdei fantom hörgő, gigantikus ollójával testeket intim helyeken szurkáló Cropsyja egy nyári táborban vesztette el emberi küllemét, egy balul elsült kamaszcsíny következtében testfelszínének 100%-án megégett, arca helyén rongyos heg-textúra éktelenkedik. Pár plasztikai sebészeten és elmeosztályokon eltöltött év után visszatér a tett helyszínére, hogy kiélje minden vérszomját, hiszen a tábor azóta is hemzseg a kanos kisfiúktól és térdzoknis, melltartót nem viselő, ám sokat zuhanyzó lányoktól.

Cropsy története nem újdonságértékével hat, vitathatatlan azonban, hogy apró meglepetésekkel szolgál – szinte minden női hősnek képkeretbe kerül a cicije, több a szex, mint a művér, hiányzik belőle a final-girl, a cenzorok pedig annak idején a féltucat nem ivarérett kiskorú lemészárlása miatt fanyalogtak. A film igazi különlegességét alkotói jelentik, Az erdei fantom a Weinstein fivérek egyik első munkája – szokatlan mozzanat ez egy olyan producerpárostól, akik később a szolid midcult- és indie-filmek aranykorát hozták el; másik oldala az éremnek, hogy Tarantinót is ők fedezték fel, sőt a filmbizniszben féktelen mohóságuk és harsány gátlástalanságuk is közismert.

Extrák: Eredeti előzetes.